A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. GORZÓ GYÖRGY főelőadása: A TAVAK ÉS HOLTÁGAK VÍZMINŐSÉGVÉDELMI KÉRDÉSEI - T. BARTALIS ÉVA–DR. HORVÁTH VILMOS: Művi beavatkozások hatása a dunai mellékágrendszerek vízminőségére

MŰVI BEAVATKOZÁSOK HATÁSA A DUNAI MELLÉKÁGRENDSZEREK VÍZMINŐSÉGÉRE T. Bartalls Éva - dr. Horváth Lajos Észak-clunántuli Környezetvédelmi Felügyelőség, Győr ÖSSZEFOGLALÁS A főággal dinamikus kapcsolatban lévő mellékágak vízminőség változásaiban jelentős szerepük van a hidrometeorológiai és hidromorfológiai viszonyoknak és nem utolsó sorüan a főmeder vízminőségi állapotának. A természetes hidroökolúgiai adottságokat a művi beavatkozások megváltoztat­ják. A mellékágelzárások a víz tartózkodási idejét növelik, a betározódó Duna­víz állóvíz jellegűvé alakul. A főmederrel szoros kapcsolatban nem lévő á­gak természetes feltöltődési folyamata a mesterséges szabályozás következ­tében felgyorsul. Mig a szigetközi mellékágakat antropogén szennyezés közvetlenül nem terhe­li, eddig a Táti ág vízminőségét a beömlő két szennyezett vízfolyás és a vízgyűjtő terület szivárgó vizei által bejutó szennyezőanyagok veszélyez­tetik. Az ág töltő- és visszavezető ágainak lezárása a patakok torkolatá­nak környezetében a szennyezett mederüledék lerakódását gyorsítja. Az ágrendszerek hidroökolúgiai sajátosságainak megőrzése csak a főágból törtünő frissvíz utánpótlással tartható fenn, a Táti ágrendszerben ezenki­vül a szennyezőanyagok távoltartásával és a szennyezett iszapmezők eltávo­lításával biztositható a vizminőségromlás megakadályozása. - 125 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom