A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. KALICZKA LÁSZLÓ: Karsztvízemelés és kisvízfolyások

A halastavak már csak x emlékekben élnek, a patak medrében száraz időszakban víz csak szakaszosan van, az is szennyezett. A vízimalmok nagyrésze romként figyelmeztet. Két-három régi malomépület felújítása, vendéglátási és egyéb célra való hasznosítása folyamatban van. A Lesence patak jobb parti vízgyűjtője a Keszthelyi hegység keleti lejtőit is magában foglalja. Több forrás adta a mellékárkok bő vízhozamát. (Lesencefalui forrás, Úrdombi patak, Csengős árki patak forrásai ma vizet nem, ill. csak minimális mennyiségben adnak (0,5-1,0 l/sec.). A mellékárkokból is gyakorlatilag megszűnt a Lesence patakba való befolyás. A Lesence patak 7-10 km szelvényei között, Lesencetomaj községtől északkeletre, jelentős, kb. 100 ha területen vizenyős terület volt. A területen különleges vízi növényzet volt. A növényzet között volt megtalálható egyebek között a hazánk területén ritkaságszámba vehető "lisztes kankalin" nevű védett növény. A víz eltűnésével, a növény életfeltételei fokozatosan csökkentek, az eredetileg több százra tehető növényi tőszám 1988-ra már csak néhány tő mennyiségre csökkent, 1990. évben egy sem volt található. A növény pusztulásához hozzájárultak a területet időnként végigpusztító tüzek is. A lisztes kankalin mellett persze az eredeti növényzet is alapvetően megváltozott. 2.

7.A vízemeléssel érintett területen található a Balaton északi parti területének legnagyobb vízgyűjtővel rendelkező Eger-víz vízfolyás. Az Eger-víz bővizű vízfolyás volt. Kisvízi vízhozamait a vízfolyás völgyében található bővizű forrásokból nyerte. Forrásai közül a legjelentősebbek voltak az öcs község határában lévő Kinrler-források. A Kinder források az 1955-1956-os mérések szerint 1670-5040 l/p vízhozamot adtak. - 95 -