A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
HULLAY GYULA–ERDŐS ATTILA: Bauxutbányák által kitermelt karsztvíz és annak hasznosítása vízellátási célokra bányák bezárása következtében előálló vízminőségmegóvási problémák
tonsága nő. Az izai és deáki vízbázisok gyűjtőcsC hálózatának összekötése mindkét vízbázis biztonságát növelné (2. ábra). Tekintettel azonban a nagy bekerülési költségre, a rendszerkapcsolatnak csak a tervei készülnek.el és amennyiben a vízfelengedés tapasztalatai alapján szükséges; csak azután kerülhet sor a megépítésére. A bányavállalat az átadott víz minőségének nyomonkövetésére egy vízminőség figyelő rendszert alakit ki, mely hetenkénti - a megyei KÖJÁL által végzett - vízkémiai és bakteriológiai vizsgálatból és kutankénti figyelő rendszerből áll. A folyamatos vízminőség figyelő rendszer az ivóvizet termelő aknakutakhoz, a mosató kutakhoz és a két vízműtelep gyűjtővezetékeire telepített, a víz vezetőképességét, olajtartalmát és zavarosságát mérő műszerekből áll. Ezek elektromos jelei a bányavállalat diszpécserközpontjába jutnak és a kutak üzemállapot adataival együtt a diszpécserszolgálat számára megjeleníthetők,archiválhatóa számítógép segítségével. A víz minőségi és üzemállapot jeleit a bányavállalat a vízmű nyirádi diszpécserközpontja számára a számítógépeket összekötő soros vonalon keresztül átadja. A folyamatos vízminőséget figyelő rendszer három paramétere kiválasztásakor a jelenlegi technikai lehetőségeket kellett figyelembe venni. Mind a.hárem fajta műszer csak a vízminőségben beállt változásokat képes követni. Bár kalibrálhatók, de az általuk jelzett abszolút értékek csak tájékoztató jellegűek, a vízminőségben jelzett esetleges változás megállapítására hagyományos vízkémiai és bakteriológiai laborálás szükséges. A bányavállalat az e pontban részletezett feladatok megvalósítására 1990. december 31-ig kapott határidőt; megteremtve ezzel a vízfelengedés alatt kitermelendő ívóvíz minimális biztonságát szolgáló feltételeket. 4.2. A megvalósult állapot ismertetése Eddig az alábbiak valósultak meg: - Bányaterek kitakarítása - 18, 21 izai tartalék kutak bekötő vezetékei, déli párhuzamos gerincvezeték - A részleges vízfelengedés kezdetétől, 1990. október 4-től a KÖJÁL vizsgálatok - A DRV a nyirádi vízműtelepen kiépítette az É-i és D-i gyűjtővezetékre nagy pontosságú import műszerekből a zavarosságot, vezetőképességet és olajtartalmat folyamatosan megfigyelő rendszerét - ORV a nyirádi vízműtelepén létesített helyi vízkémiai laboratóriumot. A bakteriológiai vizsgálatokat az üzemigazgatóság! laboratóriumban végzik. - Az izai és déáki vízbázisok rendszerkapcsolatának tanulmányterve elkészült. -.82 -