A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

HULLAY GYULA–ERDŐS ATTILA: Bauxutbányák által kitermelt karsztvíz és annak hasznosítása vízellátási célokra bányák bezárása következtében előálló vízminőségmegóvási problémák

2. FÖLDTANI, HIDROGEOLÓGIAI VISZONYOK A Nyirád-Darvastói bauxit előfordulás a OKH DNY-i peremén a Nyirádi medencében található. Fekü képződményei jó vízvezetó képességű, karsztosodott, repedezett, néhol porlódó, triász fódolomit, csekély kiterjedésben dachsteini mészkő rétegek, melyek ÉK-DNY és ÉNY-DK-i irányú kettős, közel merőleges vetőrendszer mentén táblásán töredezettek. A bauxit többnyire a fekü karsztosodott, tektonikusán preformált mélyedéseiben lencseszerűen helyezkedik el, É-ÉNY-i irányban egyre mélyebben lezökkenve, kb. a -30 mBf szintig. A közvetlen fedő eocén korú kőszenes agyag, mészkő és mészmárga rétegekből áll, míg a magas fedőt miocén korú törmelékes üledékes rétegek alkotják. összességében a fedő is jó vízvezető képességű, változó 0-20 m vastag védőréteggel. Hidrogeológiai szempontból a fedő a főkarsztvízzel egy rendszert képez (1). 3. A VÍZFELENGEÜÉS SORÁN VÁRHATÓ VÍZMINŐSÉGI HELYZET AZ ELŐREJELZÉSEK ALAPJÁN A bányavállalat a nyirádi vízemeléscsökkentés hatásainak előrejelzésére egy tanulmányt rendelt meg, mely a felengedett víz minőségére ható tényezőket, a várható vízminőségi helyzetet vizsgálja. A vízfelengedés végére tervezett vízszint, vagyis*/110 mBf alatt 465.000 m' nyitva maradó bányavágat, és 430.000 m"

5 a kitermelt bauxitlencsék után maradó, nagy felületű fellazult zóna illetve üreg leaz (1). Különösen a vágatok a felengedésre kerülő víz áramlása számára kitüntetett útvonalként fognak működni. A víz szennyeződése az elöntésre kerülő mintegy 100.000 t fa,^10.CK)0 t acél, <vl8.000 t beton biztosítóelemből, 380 t aszfaltból, az évi rj250.000 t gázolaj - motorolaj - hidraulika olaj felhasználásból visszamaradás, az emberi tartózkodásból származó hulladékból - fekáliás szennyeződésből és a fellazult pirites fedő oldódásából fog származni (1). Ezek alapján főleg a vas, szulfát, oxigénfogyasztás, lebegőanyag tartalom, olajtartalom és bakteriális paraméterek tekintetében várhatók jelentősebb, akár az ívóvíz szabvány határértékeit meghaladó növekmények. A szennyeződések időtartama a szénbányák vízfelengedési tapasztalatai, a nyirádi víznyomjelzési vizsgálatok, számítógépes szimulációk, oldási kísérletek és a területen végzett hidrogeológiai vizsgálatok, illetve számítások alapján több hónapos, de Inkább éves nagyságrendű lesz Cl, 2, 3). Megjegyezzük hogy mind a szennyeződések nagysága, mind időtartamára vonatkozó becslések, számítások a jelenség igen nehezen modellezhető volta, il- 12o -