A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZATI VÍZTELENÍTÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A DUNÁNTÚLI KÖZÉPHEGYSÉGBEN - DR. JÁKI REZSŐ: A Tatabányi Bányák Válalalt bányvízvédelmi helyzete, valamint a bányászat lehetőségei az új térségi limit bevezetése után

A TATABANYAI BÁNYÁK VÁLLALAT BANYA VÍZVÉDELMI HELYZETE, VALAMINT A BÁNYÁSZAT LEHETŐSÉGEI AZ UJ TÉRSÉGI LIMIT BEVEZETÉSE UTAN DR. JAKI REZSŐ 1. ELŐZMÉNYEK A TataDányai Bányák Vállalat / TBV / a bányászati karsztvizelvonás csökkentése éraekében elhatározott drasztikus intézkedési sorozatként először a Csordakuti-, majd a Mányi Bányaüzemben befejezte a karsztvizemelést. A térségre megállapított 230 m3/min vizemelési limit 199o. április 1-én elvégzett csökkentése, és ezzel az uj 16o m3/min érték bevezetése 26 m3/min mennyiségű szabad bányászati kontingenst határozott meg a dorogi-, és a tatabányai bányászkodás számára. Döntően ezért a szigorú vizelvonás korlátozási, környezetvédelmi intézkedés miatt szűnt meg a széntermelés, majd a vizemelés a Nagyegyházi Bányaüzemben is. Jelenleg a TBV bányászati vizemelése * m3/min hozam körül mozog, amely több nagyságrenddel kevesebb az eocén jányák működése közben elért vizemelési csúcsnál. A viztermelés ilyen értékű korlátozásának hatására a karsztviz rendszer regenerálódási folyamatában az elmúlt két évben jelentős felgyorsulás következett be. Az eocén bányákban alkalmazott vizvédelmi módszerek felülvizsgálata, a vizhozam prognózisok kiértékelése, a vizszintsüllyedési-» majd a vizvisszatöltödési folyamat nyomonkövetése is további információkat szolgáltatott a főkarsztviztároló rendszer megismeréséhez. A vizháztartás javitására tett intézkedések következtében kialakult kedvező helyzet lehetővé tette azon uj kutatási-, és fejlesztési irányok kijelölését amelyek ereUnényeivel a szigorú környezetvédelmi előirások betartása mellett mód nyilott a térségi bányászat bővitésére is.