A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

HORISZT GYÖRGY–DR. BÖCKER TIVADAR: A karsztvízrendszer visszatöltődésének elemzése 1990–2000 között a Dunántúli-középhegység területén

szabad felszínű beszivárgási felületek en, az alacsonyabbak a peremi, leszorított színtő főkarsztvíz területeken vannak 3. Előrejelzés A bányavízemelések leállításának hatása, vizsgálva az 198890-es tatabányai, valamint az 1990-es nyírádi leállításokat döntően két periódusra osztható: - a depresszió vagy Nyírád esetében a fúrt kutak mélypontján a vízszint /víznyomás/ gyors felemelkedése a környezeti átlagnívóra, és - a beszivárgás és a maradó vízkivételek pozitív mérlegkülönbségének hatására létrejövő, lassú vízszintemelkedés, melyet lassít a meginduló források működése. Előrejelzés 1992-re A hozambecslések szerinti várható teljes vízelvétel 153 m^/min-el kevesebb, 428 m"Vmin., mint 1990-ben. Átlagos beszivárgás /523 m^/min./ feltételezésével a rétegvíz beáramlással együtt a rendszer bevételi oldala 589 m^/ min-et mutat. A tárolt vízkészletet 161 m^/min. vízhozam gyarapítja,melynek eredményeként az átlagos és számított vízszintemelkedés 1,9 m /3126.3 km

2 szabadfelszínű területtel és 0,0282 átlagos hézagtérfogattal számolva/. Az adatok az ALUTERV-FKI vízmérlegéből származnak. Az átlagtól jelentősen eltérő vízszintemelkedéssel találkozunk a nyírádi és tatabányai területen. A számított vízállást a 2.sz. ábra mutatja be. 1990-hez viszonyítva a forráshozamok 20-22 %-oa növekedése prognosztizálható. A vízművek termelése nagymértékben /105110 %-al/ megnő, mivel a korabban bányászati célú vizemelő— helyek már kizárólag vízműként üzemelnek. A bányavízemelés - 12o -