A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

ANTAL GÁBOR: Elszivárgás-vizsgálatok a DKH kisvízfolyásain

ELSZIVÁHGÁS VIZSGÁLATOK A XKH KI S VIZ FOLYÁSAIK Antal Gábor Közép-dunántuli Vízügyi Igazgatóság » A Dunántúli-középhegység területén - a karsztvizháztartás megváltozása miatt - egyes vizfolyás-6zakaszok nyelőkké váltak. Az ilyen szakaszok kimutatására az alap hidrológiai mérőhálózat nem elég sűrű, a pillanatnyi vizhozam hossz-szelvény mérések viszont általában alkalmasak. Ha a kisvízfolyás vízhozamát valamilyen nagy hozamú és időben ingadozó vízkivétel vagy vízbevezetés is módositja, akkor más eljárást kell a vizsgálatokhoz keresnünk. A Gaja-szurdok elszivárgás vizsgálatának a példáján egy ilyen számítást mutatunk be. 1. BEVEZETÉS Egy adott terület hidrológiai állomáshálózata, a kísérleti vízgyűjtők kivételével, sosem lehet olyan sűrűségű, hogy az ott gyűjtött adatokkal minden, a vizkészletgazdálkodást, vizminőségvédelmet érintő kérdést meg tudjunk válaszolni. Különösen igaz ez azokon a területeken, ahol az emberi élet vizjárást módosító hatásai olyan nagymértékűek, mint pl. a Dunántuli-középhegységben /a felszín alatti - elsősorban a karszt - készletek nagymérvű felhasználása, illetve a kisvízfolyásokba szennyvízként való visszavezetése, bányászati célú vízkivételek és elyezetések, ezáltal források elapfidá- 3o -