A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

FARKAS SÁNDORNÉ: A bauxitbányászat bányvízemeléssel kapcsolatos tapasztalatai

A BAUXITBÁNYÁSZAT BÁNYAVÍZEMELÉSSEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATAI FARKAS SÁNDORNÉ A Bakonyi Bauxitbánya székhelye Tapolca. A vállalati központ négy bánya üzemet irányít. Csabpuszta, Fenyőfő, Halimba III. és Kincsesbánya bányaüzemeket. A mélyművelésű bányászat mellett külfejtésből is termelnek, a Bakony, tágabb értelemben a Dunántúli-középhegység vízgazdálkodását azonban a mélyművelésű bányák tevékenysége érinti. A bauxit a Dunántúli-középhegység fő vonulatával hidraulikai egységet alkotó felső triász, Csabpuszta esetében felső kréta kori fekün helyezkedik el, és változatos - főleg vízvezető rétegekből álló - fedőkőzetekkel fedett. A bányák vízföldtani helyzetében környezetünknek a Bakony főkarsztvízrendszerével való kapcsolata a meghatározó. Fenyőfő az És zaki-Bak

onyban van, a főkarsztvíz térkép alapján nem tér el más bakonyi tájegységtől. A bánya tervezése során jelentős vízfakadásra készültek fel, melyre 20 mj/min teljesítőképességű regionális vízellátó rendszer kiépítését tervezték. Figyelmeztető jel lehetett volna, hogy az eredeti karsztvíznívó a bányanyitást megelőzően a környező vízemelések hatására - véleményünk szerint ebben döntő a szénbányászat vízkivétele volt - több, mint 35 m-t süllyedt. A bánya termelése jelenleg a +140 m-es szintig, később a +100-as szintig hatol le, az ivóvízbázis vízigényének megfelelő vízmennyiséget azonban csak a +70 mes szinten tudták biztosítani. A kiépítés időszakában ez mintegy 5 m3/min kényszerű vízemelést, és viszonylag gyors, 57 m-es nívósüllyedést jelentett. Most, a munkálatok befejei - 195 -