A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

IZÁPI GÁBOR: A középhegységi bányák felhagyásának vízminőségi következményei

tartalomra vonatkoztak. / KOI 4 mg/l, olaj o,3 mg/l, vas 1 mg/l coli lo/ml, bakt.szám loo/ml / A vízminőség alakulásának nyo­monkövetésére elsősorban a tisztító szivattyúzást végző kutak rendszeres vizsgálatát javasoltuk. Ugyanis vizminőségfigyelő hálózat kialakítása meglehetősen költséges lett volna, haté­konysága pedig kétséges. A tisztitószivattyúzás által létesí­tett lokális depresszió amúgyis garanciát jelent arra, hogy szennyezett víz nem léphet ki a bányatérségekből­4 vizfelengedések közül elsőként a csordakúti bánya felengedé­se és átöblitése valósult meg- /Erről a TBV zárójelentést is készített-/ A bánya átöblitése két lépcsőben valósult meg. A bánya leállítása után kb. egy hónapig egy szakaszos átöbli • tés, ezt követően négy hónapi szünet után egy vísszatáplálás­sel kombinált hároa hónapig tartó intenzív átöblítés történt - kb. 16-18 m /min hozammal. Az átöblítés eredményeképpen a bányában kialakult vízminőség jelntősen javult, de a két szi­vattyúzási szakasz közötti időben a vízminőség jelentős romlá­sa következett be, minden komponens tekintetében. A zárójelen­tés adataiból megállapítható volt, hogy az átöblitési szí 'netben amikor a btfnyntérség víz alá került, a szennyezőanyagok kon­centrációja nem egy állandó érték felé tartott, hanem jelentős ingadozást mutatott. / 2.ábra / Ezt az ingadozást úgy lehet értékelni, hopy a bányatérben lévő viz elmozdult a helyéről, és időnként új bánya részek vize is keveredett a térségben­Az intenzív átöblítés időszakában már csak az egész bányatérség kevert vize volt mintázható, ez egyértelmű tisztulást mutatott­A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a csordakúti bányától kb- 1,5 km-re lévő N-57 es /Bicske K 28/ vizműkútban szennye­ződés jelentkezett./ A TBV az eltérő üzemeltetéssel magyarázta a kétségtelen vízminőségi változásokat./ Számításaink szerint a szennyeződés«terjecLés maximális sebessége 38 m/d volt, ami nagyságrendileg megegyezik a modellből számított sebességgel. Már a csordeküti ellenőrző vizsgálatokból is látszott, hogy az ember által közvetlenül okozott szennyeződés - olaj, bak­teriális szennyeződés - viszonylag hatékonyan eltávolítható, a kőzetekből származó komponensek azonban tartós szennyeződést okoznak azáltal, hogy a bányaterekbe bekerülő tiszta víz újra i - 165 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom