A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

IZÁPI GÁBOR: A középhegységi bányák felhagyásának vízminőségi következményei

lyó vizekből. Ezen kivül kőzetáztatási vizsgálatokat is végeztünk. E vizsgálatok keretében a bányászott nyersanyagokból, a nyersanyagokat fedő kőzetekből és a vágattalpon található anyagokból vízben kioldódó szennyeződések minőségi és mennyi ségi meghatározását végeztük el. A bányák felhagyása során a biztositások jelentős része visz szamarad a bányában, ez sok ezer tonna acélszerkezet és sok ezer köbméter faanyag vizbe kerülését jelenti. A bányáktól kapott információk szerint több száz tonna olaj, tűzoltásra használt vegyianyag is bent marad az elöntésre kerülő bányaterekben. Ezeken kivül a legjelentősebb emberi szennyezés a bakteriális szennyezettség. A vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a visszamaradó nyersanyagok a vízminőséget önmagukban jelentősen nem befolyásolják. A felhagyott fejtések felszakadásával és a fedőkőzetek fejtésekbe omlásával a helyzet azonban módosul- Ugyanis az egyes bányák fedőiben jelentős mennyiségű pirites kőzet található. Ez a pirites kőzettömeg a bányászkodás idején a levegő vei érintkezve oxidálódik, viz alá kerülve belőle kénsav ke letkezik. A keletkező kénsav részben a fedőből, részben a benn maradt nyersanyagból sok kémiai komponenst old fel és emiatt a bányateret kitöltő karsztvíz jellege, összetétele megváltozik, erősen szennyezetté válik. A víz kémiai összetétele elsősorban a fedő minőségétől függ, de általában elmondható, hogy elsősorban a víz vas, mangán, szulfát, ammónium, szervesanyag tartalma és összes keménysége emelkedik meg az eredeti tiszta karsztvíz minőségéhez viszonyítva akár több nagyságrenddel is. Az igy kialakuló vízminőséget tovább rontja az emberi tevékenység során felhalmozódó bakteriális és olajszennyezés. Ez utóbbi két szennyeződés esetében viszonylag kedvező, hogy a bakteriális szennyeződés egy része idővel lebomlik, az olajnak pedig jelentős része nem kerül oldatba, hanem megkötődik a bányában maradó talajban. A felhagyott bányaterekben keletkező szennyezett viz mennyisége több százezer köbméterre becsülhető. / Az I.táblázat néhány jellemző vi zminőségi adatot mutat be a felhagyásra került bányákból./ i - 161 -