A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. JÁKI REZSŐ: A nagyegyházi bányaüzem elárasztása során megoldott vízminőségvédelmi feladatok

A teljes feltöltődés során a bányatérségekben tárolódó víztömeg egyre lassabban ugyan, de növekszik. A folyamat pontosan nyomonkövethető a V-l aknában, az F-l aknában, a 2 db lejtósaknában, valamint a bányatérségekbe érő vizszintmegfigyelö fúrások mért víztükrének állásából. Az esetleges újbóli süllyedés megindulását ugyancsak ezen a figyelő rendszeren észlelhetjük, illetve követhetjük, hiszen ebben az esetben a mért süllyedésekből, valamint az aknák, és a furólyukak keresztmetszetéből kiszámolható az a süllyedéssel arányos víztömeg, amely a legkisebb ellenállású vizjáraton át a nála több nagyságrenddel kisebb ellenállású bányavágatból a karsztba kerül. Az elvégzett számitások szerint még az igen jelentősnek megítélt 1 m-es elméleti regionális vizszintsüllyedés esetén sem haladná meg a kiáramló viz a 200 m3-es mennyiséget, ami a térségi áramlásban résztvevő karsztviztömeghez képest elenyészően kicsi érték lenne. 5., A vizemelés leállításának élet-, és vagyonbiztonsági szempontjai A vizfelengedés megindulásáig négy fővizmentesitőn át történt a vizemelés. + 30 m Af szinti F-l aknai fövizmentesitő - 87 mAf szinti ivóvizkamra - 130 mAf szinti RITZ szivattyúállomás - 230 mAf szinti V-l aknai RITZ szivattyúállomás A bánya takarításának, és az előirt anyagmentések befejezése után először a -87 mAf szinti ivóvizkamra felszámolására került sor, ugy hogy az É-II fővizvágatban megépített duzzasztó gát segítségével az itt fakadó ivóviz minőségű vizet letereltük a -130 mAf fővizmentesitőbe. Ezáltal sikerült elérni azt is, hogy a feltorlasztott viz átöblitette az É-II bányatérségeket. Hasonló duzzasztást és átmosatást végeztünk a D-II fővizvágatban.létrehozott betongáttal is, ez a vizet azonban a V-l aknai szivattyúállomásra terelte. - 17 8 -