A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZATI VÍZTELENÍTÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A DUNÁNTÚLI KÖZÉPHEGYSÉGBEN - DR. JÁKI REZSŐ: A Tatabányi Bányák Válalalt bányvízvédelmi helyzete, valamint a bányászat lehetőségei az új térségi limit bevezetése után

Az időközben elvégzett vízminőség vizsgálatok, és részletes elemzések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a tatai öreg-tő vízminőségét elsősorban a halgazdasági tevékenység, az oroszlányi-, a tatabányai és az Általéren Kisbérig meglévő egyéb 25 szermyvizbevezető üzem és létesítmény határozza meg. Ilyen arányú szennyezés kellő higitására még 100 m3/min vízhozam átvezetése sem lenne elegendő. A XV/b furőlyuki vízemelés a TataTatabánya-Gerecse karsztvizrendszert terheli, ezért a TBV kezdeményezésére a vízminőség és vízgazdálkodási szempontoknak egyaránt eleget tevő 11 m3/min éves átlagú vízhozammal működtek a vizpótló szivattyúk 1990-ben. 3. A bányászati vizemelési limit betartása céljából elvégzett kísérletek 3.1. Bánvabeli instantán csapoló fúrások elcementálása A vágatokat és az alsó barnakőszén telepi fejtéseket védő csapolófurások cementálása egy frontfejtési terület leművelése után indult meg a legmélyebb helyzetű csapolőfurásokon. A Nagyegyházi Bányaüzemben a cementálások során összesen mintegy 30 db csapoló fúrás felszámolására került sor, és ezáltal az üzem vizemelése 22 m3/min értékkel volt csökkenthető. 3.2. Nagyhozamu vizbjtörések elzárása A térségi limit által megadott határérték túllépések általában nagyobb hozamú vízbetörések esetén következtek be. Ezek elzárására korábban nem volt meg a technikai-, szakmai felkészültség, ezért számos bánya sorsát éppen a vízbetörés általi elöntés pecsételte meg. Amikor később a váratlan viz lekezelésével, és végleges megfogásával már bányaeluszási veszélyek nem léptek fel, a többletemelések miatti gazdaságossági, és környezetvédelmi szempontok kerültek előtérbe. A Mányi bányaüzemben a külszinről mélyitett furólyukon át sikerült egy 16 ra3/min hozamú vízbetörést elzárni. Nagyegyházán külszíni, cementáló fúrólyuk, és egy bányabeli gátrendszer építésével 36 m3/min vízbetörés elzárására került sor. Megtörtént az eddigi legnagyobb hozamú magyarországi vízbetörés lokalizálása, és csőrendszerbe fogása is a D-II-es bányamezőben. Azonban az 58 m3/min vizhozamu vizbetörés teljes fel-