A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZATI VÍZTELENÍTÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A DUNÁNTÚLI KÖZÉPHEGYSÉGBEN - DR. JÁKI REZSŐ: A Tatabányi Bányák Válalalt bányvízvédelmi helyzete, valamint a bányászat lehetőségei az új térségi limit bevezetése után

Hely 1988 1991 Visszaemelkedés Tata térsége Tatabányai medence Tatabányai vizáknak • 99 + 85 + 96 + 80 - 3 - 5 XlV/a. XV/c. Tb.12. - 28 + 83 + 48 + 84 + 20 + 1 + 57 m + 56 " Nagyegyháza Csordakut Mány Mány I/a. Zsámbék * 26 mBf + B3 mBf + 28 " + 84 " • 43 " + 88 " + 45 " * 88 " • B9 " /+76/ + 90 " • 93 " + 1 /-12/ m + 3 m Megfigyelhető volt az is, hogy a depressziós tölcsér nem Budapest irányában terjedt, hanem Héreg-Bajna-Epöl felé, majd Sárisáp-Oorog térségében szuperponálódva a dorogi vizemelésekkel a Duna vízszintjéhez illeszkedett, amely egyben korlátlan utánpótlódással rendelkező bázisszintül is szolgált a bányavizemelések számára. A nagyegyházi vizemelésből 30 m3/min mennyiség a Tarján patakba került, az Általért, és a Tatai Öregtó vizpőtlására. A nagyegyházi bányaviz másik része a Váli vizbe, mig a csordakuti és a mányi viz a Szent László patakba folyt, ahol a megemelt talajvízszintek miatt nem vizminöség romlási, hanem inkább kisebb elvizesedési problémák keletkeztek. 23.2. A vizemelések leállításának hatásai A leggyorsabb és legnagyobb változások a fökarsztvizszint emelkedésében történtek. A bányatérségek közvetlen közelében a vizfelengedések első hónapjaiban már a +60 mBf - +65 mBf között voltak a vizszintek. A második havi átlagos emelkedések a vizszintmegfigyelö fúrásokban 3,0 m-en belül ingadoztak. Az emelkedés mértéke hónapről-hónapra kisebbé vált, de a mozgás 60 mm/hó átlaggal ma is tart. A Tatabányai medence K-i peremének észlelő kútjaiban az első hónapban alig emelkedett a vizszint, és a növekedés később is mérsékelt maradt. # - 7 -