A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

VARGA CSABA–GROSKA LÁSZLÓ: Azbesztalanítá ivóvízből: módszertani útkeresés

AZBESZTAÍÍALÍZIS IVÓVÍZBŐL: MÓDSZERTANI ÚTKERESÉS Varga Csaba TRV Keleti Főcsatorna Félsz íniv'z-tisztítómű Groska László CAOLA Kutató-fejlesztő Bázis, NIR-labor vsszefoglall s: Hazai ivóvizeink azbesztszennyezettségének kimu­tatására ezideig nem történt próbálkozás. Az ivóvízben jelenlé­vő azbesztrostok higiénés megítélése jelenleg még nem egyértel­mű, de mint ismert környezeti karcinogének, jelenlétük minden­képpen figyelmet érdemel. Az ivóvizek szennyeződésének e^yik le­hetősébe az azbesztcement csövek faléból történő rostkimosódás. ü. folyamatot a Keleti Főcsatorna - Debrecen 16 km-es azbesztce­ment távvezeték esetében tanulmányoztuk. A vízmintákból membrán­szűréssel nyert szilárd frakciót elsőként termoanalitikai /de­rivato-^ráf iás/ módszerrel vizsgáltuk, és egyik azbeszttiaus je­lenlétét sem tudtuk kimutatni. A következő lépés a filterek fe­lületének közeli infravörös reflexiós /NIR/ technikával történő értékelése volt. Az üledékkel borított és az üres membránok felsz-'nének NIR-soektrumában jelentkező csekély különbség azon­ban nem adott módot sem a kvantitatív, sem a kvalitatív analí­zisre. Ezek után a klasszikus elektronmikroszkópos kimutatás lehetőségeit vizsgáltuk. Transzmissziós technikával a vizsgál­ható térfogatok korlátozottsága miatt az esetles; jelenlévő ros­tok -zárna a kimutathatósási határ alattinak adódott. A rostok előfordulásával kapcsolatos értékelhető eredményt végül a scan­ning elektronmikroszkópia, mint mennyiségi, ill. a kiegészítő röntgen mikroanalízis, mint minősééi vi^Seálómódszer nyújthat. - 5o2 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom