A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

LIPTAI EDIT–SAJGÓ ZSOLT–DR. SCHEUER GYULA: Veszprém aranyosvölgyi vízbázis védelmi rendszere

A VITUKI országos felmérése sorén az Aranyosvölgyi Vizmű vi­zének vizkor meghatározását is elvégezte. A tricium tartalom 5,2-10,4 TU értéknek adódott. A viztározóban levő és az utén­pótlódó friss viz keveredéséből előálló kevert viz átlag élet­kora utal a tricium tartalom. Az észlelt alacsony TU érték alapján a kitermelt viz zöme 30 évnél hosszabb ideje felszin alatt tartózkodó készletből származik. A vizminőségi jellemzik közül kiválasztva azokat, amelyek el­sősorban utalnak a szennyeződés lehetőségére, fokára - oxigén­fogyasztás, ammónium ion, klorid, nitrit, nitrát ion tartalom ­és hosszabb idő intervallumban tekintve nem tendenciózus rom­lás, hanem inkább periódicitás állapítható meg. A közismerten magas talajviz állású 65, 71, 80, 81-es éveknek kedvezőbb viz­minőség felel meg, ami valószínűleg a kedvezőbb utánpótlódás következtében létrejött hígulásnak tudható be. A Séd felszini vizfolyás vize kissé szennyezettnek tekinthető. A vizminőség a szezonális időszaknak megfelelően rendkívül vál­tozó. Az Aranyosvölgyi vízművel kitermelt viz mennyisége, minősége, fizikai tulajdonságai adnak némi támpontot a vizkészlet erede­tére és mennyiségére vonatkozóan. A hidrogeológiai védőterület lehatárolására, a földtani térkép vonatkozó adatait, a hidroizovonalas térképet, a nyomjelző vizs­gálat tapasztalatait és a vizmű üzemeltetésével kapcsolatos meg­figyeléseket használtuk fel. A felszini vízgyűjtő terület a felszini kibúvásban megjelenő triászkori fődolomit előfordulásra terjed ki. Észak felé vető választja el a miocén törmelékes összlettel fedett elvetett rögdaraboktól. A vető vonala kb. megegyezik a Házgyári út nyomvo­nalával. Kelet és D felé az idősebb triász karni márga, dolo­mit rétegek és szerkezeti vonalak határolják. A határvonal K fe­lől a már megszűnt veszprémi szárnyvasútvonal közelében húzó­dik, majd D felől közelítőleg a beépített terület határvonalán, amely egyúttal szerkezeti vonalat is jelent. Nyugat felől a vízgyűjtőnek nincs földtani határa. Itt a határt a Veszprémi Séd megcsapoló hatására a karsztvíz szintben kialakult "vlzvá­- 482 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom