A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. BANKOS LÁSZLÓ–SAJGÓ ZSOLT–SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ: A budakalászi kavicsbányák hatása Szentendre déli vízbázis vízminőségére

a háttér eltérő szennyezettség! állapotát tükrözi, másrészt a bányatavak kilevegőzéséből eredő magas oxigéntelitettség következménye. A hidrobiológia! szakvélemén

y megállapítása szerint a bányató Jelenleg oligotrofikus, oligohalob, béta-mezoszoprob kategóriába sorolható kedvező állapotú vízkészlettel rendelkezik. Összefoglalóan megállapitható, hogy bár a bányatavak kialakulásával a talajvizkészlet szennyezésének potenciális veszélye megnövekedett, a bányák üzemeltetése során kedvezőtlen vizminőségváltozás nem következett be. 7. AZ UTÁNK0TRÁ3 VÁRHATÓ HATÁSAI Az elsődleges cél annak vizsgálata volt, hogy a jelenlegi állapothoz képest a mélyebb szintű kotrás következtében a vizmünél kitermelhető vízkészletben kedvezőtlen mennyiségi és minőségi változások felléphetnek-e. A korábban végzett kotrások hatására az átlagos talajvízszint alatt átlagosan 4-5 m mély bányagödrök alakultak ki, 93-95 mBf tengerszint feletti magasságon. Az uténkotrással a bányagödrök átlagoséul 2,5 m-rel mélyülnek a kavics feküjét alkotó agyagrétegig. . / A vizmünél kitermelhető vízkészlet mennyisége az előző fejezetben ismertetett hatások következtében /kettős parti szűrés/ kismértékben kedvezőbbé véli

k, azaz a bányatóban rendelkezésre álló vízkészlet növekszik. A hidrobiológiái vizsgálat keretében mérték a bányatavak mélypontjain /6-7 m mélységben/ és felszínén az oxigéntelitettségi és hőmérsékleti viszonyokat, amelyek alapján a tavak jelenlegi és utánkotrás után várható állapotára lehet következtetni. Összefoglalva megállapítható: - Az egyes tavak vízminősége között lényeges különbség nincs, a 74 ha-os tórendszer egységes víztömegként viselkedik, a - 216 -