A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

VIGH GYULA: A Duna vízminőségének változása a klasszikus kémiai paraméterek alapján

- évenkénti átlag érték /számtani, mértani, vízhozammal súlyozott/, - évenkénti különböző tartóssági! érték /80 %, 90 % ..../, - az egyes észlelések idősora /esetleg havi, negyedévi eredmények átlagértékeinek idősora/ A fentlek közül a vízminőség változásának vizsgálatához az évenkénti átlag értékek idősorát tekintettem a legalkalmasabbnak, mivel - a legtöbb vízminőségi komponens észlelési eredményének idősora éven belül periodikusan változik, igy ennek az évszakos változásnak a hatását a számtani átlag értéke csökkenti a legmegfelelőbben , - az észlelési eredmények idősorában előforduló hibás, illetve szélsőséges mérési eredmények torzító hatását is csökkenti. Hein vettem számításba a vizsgálatnál a vízhozam hatását,mi vei az egyes vízminőségi összetevők vízhozammal való kapcsolata - az eddigi tapasztalatok szerint - igen laza, sok esetben nem le kimutatható. Az egyes vízminőségi összetevők számtani átlagértékének idősorát a legkisebb négyzetek módszerének alkalmazásával vizsgáltam, az 1ÍSZ-10-172 szabványban előírtaknak megfelelően. Komponensenként meghatároztam a regressziós együtthatók, valamint a korrelációs együttható nagyságát, továbbá a vízminőség változás %/év-ben kifejezett mértékét. A meghatározásnál a "b" együttható szlgnifikancia vizsgálatát is elvégeztem. A vízminőség változását csak abban az esetben tekintettem szignifikánsnak - eltérően a szabványtól -, ha a "b" értéke szignifikánsan különbözött 0-tól. A kapott vizsgálati eredményeket a következő oldalon szereplő táblázatban foglalom össze. A táblázatban szereplő átlagos vízminőség változás értékei alapján megállapítható, hogy - mindhárom szelvényben csak a nitrátion idősora mutat szignifikáns változást f - 15o -