A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. LÁSZLÓ FERENC–DR. LICSKÓ ISTVÁN: Felszíni vizek nehézfém-szennyeződése és az ebből adódó technológiai feladatok

ban az esetben is, ha a kezlésre kerülő vízben az oldott ál lapotu kadmium koncentrációja elérte a 200 ^.g.dra ^-t ( 2.áb A kadmium eltávolítás hatásfoka eléri tehát a 9BíS-ot ebben esetben. 2. ábra Kadmium eltávolítása koaguláció és szűrés alkalmazásával pH növelést követően ?clszini vizeinkre jellemző semlegeshez közeli pH értékeken •_z oldott állapotú nikkel kicsapódása jelentéktelen, és az aluminiuin-hidroridokkal koprecipitációra sem hajlamos. Koagulációval és szűréssel tehát gyakorlatilag nem távolitható el a felszini vizbe oldott állapotban bejutott nikkel (3). Amennyiben a tisztitandó viz pH-ját 10,0-re növeljük, és 3-5 mg.dm"^ Fe^

+ koagulánst adagolunk, a szürletben 20-25 ^ig.dnf^-nél nagyobb nikkel koncentrációkat nem mérünk abban az esetben sem, ha a kezdeti oldott állapotú nikkel koncentráció 1 mg.dn-^ volt. Bbben az esetben a nikkel eltávolitás hatásfoka 97^-nál nagyobb. IIa még az Ivóvizszabvány nem tartalmaz nikkelre vonatkozó határértéket. Ha a tisztitott vizben 50 ^tg.dm nikkel koncentrációt is megengedünk, ugy a kezelendő viz pH-ját elegendő 9,C-re beállitani (3.ábra). - 115 -