A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. BULLA MIKLÓS főelőadása: AZ IPARI VÍZMINŐSÉG-GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

AZ IPARI VIZMINÖSÉGGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI DR. BULLA MIKLÓS Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedekben a világ számos országában, keleten és nyugaton, igy - hazánkban is - a társadalmi gazdasági fejlődés olyan következményekkel járt, amelyek már megközelítették, helyenként meghaladták a környezet teherbíró képességét. Helyre nem hozható károk következtek be, a tiszta egészséges környezet korlátos erőforrássá vált. A hagyományos gazdálkodás érdeke gyakorta szembenáll a környezeti érdekkel. Hiszen a környezeti problémák éppen a korábbi, a környezeti hatásokkal, nem számoló gazdálkodási rendszer működéséből fakadtak, és a kiéleződött ellentmondások sok E etben csak e hagyományos rendszer meghaladásával oldhatók fel. Ma már lehetetlen elkülöníteni a gazdaság-fejlesztési kérdéseit a környezetvédelem kérdéseitől. A fejlesztés számos formjája azokat a természeti erőforrásokat rombolja, amelyeken alapul, és a természeti környezet rombolása alááshatja a gazdasági fejlődést. Eddig csak a gazdasági fejlődés környezetre gyakorolt hatása miatt aggódtunk. Most arra kényszerülünk, hogy a termőföldek és erdők romlása, a vizek és a légkör fokozott szennyeződése gazdasági kilátásainkra gyakorolt hatásával törődjünk. Az urbanizáció, az ipar növekedése és a mezőgazdaság intenzifikálása, jelentős mértékben (és ütemben) növeli a környezet szennyezőanyag terhelését. Elkerülhetetlenül nagy mennyiségű szennyviz kerül a felszini és felszinközeli befogadókba, amelyek a hidrológiai körfolyamatból adódóan, vizbázisok is egyben. így mind nehezebbé válik a megfelelő mennyiségű és főként minőségű viz - 7 -