A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

VARGÁNÉ PATKÓS MARGIT–MÉSZÁROS TIBOR: Nehezen tisztítható ipari szennyvizek előtisztítása központi szennyvíztelepen

2. KELETKEZŐ SZENNYVIZEK, ÜZEMEN BELÜLI ELŐKEZELÉS. 2.1. Gyapjumosó Vállalat Az üzemi te'chnolőgia miatt a vállalat napi szennyvizét szakaszosan engedi le, amelynek minősége az alábbi adatokkal jellemezhető: KOI 40 000 mg/l SZOE 7.000 mg/l ü anyag 8.400 mg/l Korábban, 1978-ig a szennyvizet 2 db 60 m3-es ülepitő medencén való átvezetés után /amely 2-2,5 órás tartózkodást biztositott/ a városi csatornába engedték. A kiülepedett anyagot pedig szippantó kocsikkal a Városgazdálkodási Vállalat ártalmatlanitó telepére szállitották. 1977-78-ban megépitettek egy GARAF tipusú szeparátort, amely a gyapjúzsir kb. 25-28 %-os kiválasztására alkalmas. A csatornába bocsájtott szennyviz továbbra is olyan magas zsírtartalommal rendelkezett, hogy ez a 2.200 m3/d kapacitású tisztító telep üzemét akadályozta. /A Kessener kefés levegőztető medencék tetején 1/2 m magas zsir-hab volt, télen pedig a gépészeti berendezések mozgatását is lehetetlenné tette, nemcsak a levegőztető medencékben, hanem az ülepitő medencék kotróinál is/ A tisztító telep üzemeltethetősége érdekében átmenetileg olyan kompromisszumos megoldás született, amely Gyapjumosó V. szakaszos szennyvizbeengedése idején, a csatornahálózaton érkező összes szennyviz - a tisztitó telep megkerülésével - közvetlen befogadóba való bocsájtást engedélyezte. Ez igen nagymértékű környezet szennyezést idézett elő a befogadó nyomvonalán. A városi csatorna érintett szakasza a megtapadó zsirok hatására erősen leromlott, az aknákban betonkorróziő kőVetkezett be. - 66 -