A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

TÖRÖK JÓZSEF: Nyersvízhálózatok közgazdasági és műszaki feltételei

A megoldás az alulról kiinduló a lakossági fogyasztói döntéseket követő állani támogatással megvalósított racionálisabb megoldások formájában keresendő. Bár követi a fejlesztéseket bizonyos nyiltság, de az előkészítési szakaszokat, amikor széleskörű vitának kellene kibontakozni, akkor e szakaszokat hallgatás jellemzi, talán néhány tervező szakember cserél csak egymással véle ményt. A közszolgáltató jellegnek megfelelő érdekegyeztetés vita teljesen elmarad, igy valójában nincs meg sem a közgazdasági,de logikai feltétele sem a mai vizköltségeknek, a fogyasztóra történő áthárításánál. Ebből következik hogy a vízzel való bánásmód teljes költségét a lakosságra a fogyasztóra háritani hibás politikai lépés lenne. Amennyiben az érdekviszonyok oldaláról közelítünk még ma is a tervező, a kivitelező, az üzemeltető érdekelt abban, hogy a víztermelő és elosztólétesitmények minél drágábbak legyenek, illetve az üzemeltető érdeke, hogy magasabb "bázisról" induljon.. Ezen érdek-diszharmónia feloldása nem a fogyasztó feladata, viszont a következményeket a fogyasztó viseli illetve fizeti. Az ellentmondás feloldása évek óta késik. A vállalati érdekeltségben a költségcsökkenés és a vezetői prémium között van kapcsolat, de ennek határa csak az évenkénti felügyeleti szerv által meghatározott dijkiegyenlitési összeg nagyságrendjét hivatott mederben tartani, a költségszínvonal illetve ezzel összefüggő árakra hatástalan. A közgazdasági szabályzók pedig az árszinvonal emelkedését csökkentő vagy mérséklő funkciót nem tartalmaznak. A bérbruttósitás,a közteher mértékének megemelése és más változások inflációt gerjesztő hatásúak. Ilyen gyorsan változó közgazdasági feltételrendszer közepette megfelelő érdekeltség jő hatás fokkal nem működhet. Az érdekeltségnek lényege, a költségmegtakarításban való megfeleld osztozkodást jelent az egyén és az állam között. A szabályozók akadályt jelentenek megfelelő egyéni arány biztosításában, a tiszta jövedelmi arány fokozása, a költségeken belül pedig akadályozza a viszonylagos kialakulási egyensúlyt, igy negativ ösztönzést,teljesitmény visszatartás jeleit figyelhetjük meg. A közgazdasági környezetváltozásnak segíteni kell megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek antiinflációs hatást fejtenek ki és érdemlegesen tartalék eredetűek. A nyersvizzel történő ivóvízkiváltást ilyen tartaléknak tartjuk. - 5o -