A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

MERÉNYI ENDRE: A Dunántúli Középhegység ipari vízhasználati vízellátásának környezetvédelmi kérdései

csökkenési "tendenciákból következett be. A készlet csökkenés mintegy l6o m3/p értékre becsülhető /15,16, 17,18/ 2.3 A terület vizellátási infrastruktúrája A viziközmü infrastruktúra szervesen kapcsolódott a térség kedvező karsztvizbeszerzési adottságaihoz. A vizsgált területen található 542 db településből 344ben közműves vizellát-ástalálható. A közüzemi vizellátással kielégített ivóvizigények 1986-ban az alábbiak szerint alakult: , 3 Átlag Csúcs lo m3/d Főkarszt 411 526 Peremkerület 127 19o összesen: 538 716 A vízigények területi koncentrálódása és a bányavizek' hasznosításának lehetősége révén a térségben 8 regionális vízmű épült ki. Ezekből 6 esetben a bányavizek hasznosításával van kielégítve a vízigények közel 5° 5S-a. /4,9,11,13/ 1.4 A terület iparának kialakítása, vízellátása A főkarsztviztárolókból fakadó források, errozió bázisok felé történő elszivárgások kedveztek a vizigényes ipartelepek telepítésére is. A szén és bauxitbányászat jelentős iparágakat alapozott meg a térségben. A hazai együttműködő villamosenergia rendszerünk fontos szénbázisú erőmüvei mellett a bauxitalumínium vertikum kialakulásához vezetett. Jelentős vegyipar, gép és elektronikaipar fejlődött ki az elmúlt évtizedek során. Ekkor épültek ki a termelési célokat szolgáló karsztvíz kapacitások igénybevételére épülő önálló ipari vizmüvek. A fejlődés eredményeként létrejöttek a bányászati ipari jellegű súlyponti területek: Komárom, Dorog- Esztergom, Tatabánya- Oroszlány, Szfvár-Veszprém- Ajka térsége. /3,9,16/ - 35 -