A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

SZABÓ ISTVÁN: A települési szennyvizek mezőgazdasági elhelyezésének, hasznosításának érdekeltségi viszonyai

- A jelenleg érvényben lévő vállalati szabályozási és finanszírozási rendszer mellett továbbra is csali nagyrészt a rendkívül kötött és rugalmatlan normativ /szerződéses/ szabályozási rendszer alkalmazására nyílik lehetőség. Sz továbbra is akadályozni fogja a mind szolgáltatási, mind hasznosítási szempontból kedvező temészetes biológiai rendszerekben történő szennyvíztisztítás, illetve szennyezőanyag semlegesítés /iszapelhelyezős/ szélesebb körű elterjedését. - Azokon a településeken, ahol a területi adottságok következtében a nagyobb arányú hasznosítás lehetősége korlátozott, ott ' törekedni kell arra, hogy a szolgáltatási érdekeknek alávetve a természetes biológiai rendszerekben történő szennyvíztisztítás a szükséges feltételek /pl. földterület/ és eszközök biztosításával, az egyes vállalatok keretein belül kerüljön megoldásra. Ez azonban a vízgazdálkodási /szennyvíztisztítási/ tevékenység, illetve az ezzel kapcsolatos különböző /pl. földhasználati/ megkötések újragondolását igényli. - A jövőben a települési szennyvizek és szennyvíziszapok mind nagyobb arányú hasznosítására kell törekedni. A hasznosítást olyan korszerű vállalkozási konstrukcióban célszerű megvalósítani /pl. korlátolt felelősségű társaság/, mely az érdekelteket /cözüzemi vállalat, mezőgazdasági üzem, ipari üzen, kereskedelem vagy akár magán személyek/ a befektetett eszközök, t.őke arányában a lehető legkedvezőbb gazdasági eredmény elérésére ösztönzi. Az ilyen jellegű vállalkozások /Kft, Rt stb./ létrejöttét a közelmúltban jóváhagyott gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai már lehetővé teszik. A települési szennyvíztisztítás, szennyvíz- és szennyvíziszap elhelyezés, hasznosítás terén a jelenlegi helyzetben döntő hiányosságként tapasztalható, hogy nincs 3emmi olyan jelentősebb ösztönző erő, ami az érdekelteket arra indítaná, hogy a szennyvizeikttől a lehető legjobb megoldással és legkevésbé költséges módon váljanak meg. Ennek figyelembevételével a száraitásba jöhető megoldási változatok széleskörű alkalmazásának, működési feltételeinek biztosítása érdekében a gazdálkodási, a szabályozási, finanszírozási rendszer, a beruházási megoldások, az ár, illetve díjrendszer további - a valós érdekelthez igazodó - változtatására van szükség. - 3Io -