A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

SZABÓ ISTVÁN: A települési szennyvizek mezőgazdasági elhelyezésének, hasznosításának érdekeltségi viszonyai

Alapvető problémát jelent, hogy a természetes biológiai rendszerekben történő szennyviztisztitás, mint technológiai megoldás, jelenleg mint önálló vízgazdálkodási tevékenység nincs elismerve, igy számos jogi, gazdasági szabályozási előirás e tevékenységre nem vonatkozik, megítélése nem egyértelmű. A települések közműves szennyvi: lvezetése és -tisztítása egyrészt a tanácsi viz-csatorna közmű vállalatok, másrészt KVM regionális vízgazdálkodási vállalatok utján történik. Ilynódon a tevékenység a felügyeleti rendszer megosztottsága mellett csak a szakmai ágazatirányítás szempontjából egységes /KVM/. A közüzemi vállalatokra, a korlátozott nyereségérdekeltség mellett, nagyrészt az általános /termelési tipusu/ vállalati gazdasági szabályozórendszer vonatkozik, amelyet az infrastrukturális jelleg következtében különféle preferenciákkal, támogatásokkal korrigálnak, mely a gazdálkodás egészét áttekinthetetlenné és nehezen nyomonkövethetővé teszi. A közüzemi vállalatok, a jelenlegi kiegyenlitő jellegű támogatási rendszer mellett, nem érdekeltek a költségtakarékos gazdálkodásban, számukra általában a költségigényesebb közműves technológiai megoldások megvalósítása az előnyösebb, mivel a zártrendszerű megoldások megvalósítása kevesebb üzemelési problémával jár, a nehezen biztositható munkaerőigényük alacsonyabb, továbbá a szervezési és egyéb működési feltételek is kedvezőbbek. Ezen túlmenően ugyancsak a költségesebb megoldások megvalósításának irányába hat az is, hogy a létesítmények állóeszközeik után képződő amortizáció a viziközmü vállalatok esetén csaknem teljes egészében a vállalatnál marad. Külön problémát jelent még az is, hogy a tervezők is hajlamosak a magasabb beruházási költségű, egyedi jellegű megoldások előtérbe helyezésére, mivel a tervezési dij a beruházási költség nagyságától is függ. A jelenleg alkalmazott csatornahasználati díjrendszer általá- 3o7 -