A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. BULLA MIKLÓS főelőadása: AZ IPARI VÍZMINŐSÉG-GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

nológiai, folyamatirányítási, intenzifikálási fejlesztések tárgyalása megha­ladja jelen témakörünket. 4.3 A komplex - együttes ipari és közüzemi - tisztítás Az ipartelepi és kommunális tisztitás alkalmazása külön-külön általában nem vezet kielégitő eredményre. Az ipari (elö)tisztitásban szokásosan alkalmazott fizikai-kémiai eljrások (kicsapás, derítés, adszorpció, kémiai oxidáció stb.) meghatározott szennyezőanyagok eltávolítására szolgálnak. Valamennyi szennye­zőanyag kívánt mértékű eltávolítása általában csak a biológiai tisztitás és a fizikai-kémiai eljárások együttes, célszerűen megválasztott rendszerével lehetséges (Ez lehet - az egyik elvi indoka az ipari és kommunális szenny­vizek - részben - együttes kezelésének.) 5. FEXESZTÉSI FELADATOK 5.1 A jogi/gazdasági szabályozás összehangolása A gazdasági-jogi szabályozást ugy kell fejleszteni, hogy az a természeti erő­források értékét érvényre juttassa a termelő vállalatokkal szemben. A jogi és igazgatási szabályozásnak a szennyezői felelősség elvéből kell ki­indulnia. A jelenlegi jogszabályrendszer birságolja ugyan a megtürhetőnél na­gyobb környezetszennyezést, de lényegében eltűri. Felül kell vizsgálni a jog­szabályok büntető szankcióit korlátozó, a gazdasági ellehetetlenülésre vonat­kozó rési-eit, mivel ezek jelentik elsősorban a jogi kibúvó lehetőségeit. A vezetői felelősséget a jelenleg kiróható birság alig motiválja, ennél sulo­sabb szankciókra van szükség. A birságrendszer korszerűsítése keretében ugyanakkor olyan rendszert kell kialakítani, amely egységes elveken alpul, módot-fiyujt arra, hogy a szennye­ző gazdálkodók hosszabb időtávra biztonságosan előre láthassák és kalkulál­hassák szennyező tevékenységük anyagi következményeit. A vállalatok többsége a ránehezedő környezetvédelmi problémákat kizárólag sa­ját anyagi erőforrásból megoldani nem képes. Olyan gazdasági szabályozórend­szer kialakítására van tehát szükség, amely alapul szolgál ahhoz, hogy a jogi szabályozás működőképes legyen. - 16 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom