A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. BULLA MIKLÓS főelőadása: AZ IPARI VÍZMINŐSÉG-GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

A környezet-állapot e táblázatokba foglalt, jellemzőnek tartott paraméterei és értékeik mérési adatok hiányában nem tartalmazzák azokat a szennyezőket, amelyek - halmozódásukkal - a vizi ökoszisztémákban, igy a mesterséges biológiai tisztitómüvekbén is ismeretben következményű változásokat okozhatnak. Az ipari hulladékokkal számos olyan vegyi anyag jut a környezetbe, amely nem kapcsolódik be a természet anyagforgalmába. A táplálkozási lánc megszakad, nemcsak a biológiai szennyviztisztó telepek mikroflórájában hanem általában a természeti környezetben. Ezek az anyagok akkumulálódnak. az ipari technológusok a gyártásban alkalmazott/létrehozott anyagok rendszerint csak alkalmazástechnikai és - a gyártó és forgalmazó - gazdasági megfontolásai alapján választják ki. A természetes lebomlás ill. (mesterséges) bonthatóság, a szennyviztisztitási szempont figyelembevétele egyenlőre sajnos kirivóan ritka. t «H Az Egyesül Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) mintegy 3650 vegyületet sorol föl, mint olyanokat, amelyek környezeti hatását és bonthatóságá meg kell vizsgálni. A tiz legfontosabb vegyületcsoport között klórozott szénhidrogének is szerepelnek. A klórozott szénhidrogének mennyisége évról-évre nő. Előállitásuk olcsó, kedvező tulajdonságaik okán széles körében használatosak (olajadalékanyag, festé, peszticid, másolópapir-alapanyag stb.). Környezetünkben tehát mindenütt jelen vannak, sőt mennyiségük növekedése várható a hasonló fizikai-kémiai tulajdonságú PCB (poliklórbifenil) vegyületekkel együtt. Bár a klórozott szénhidrogének hatásáról kevés az információs - a megfelelően érzékeny analitikai módszerek nehézsége miatt - a Karoliska Intézet kisérletei azt bizonyitották, hogy már kis értékeik is toxikusak. Az Európai Közösség Szennyvizbizottsága (és a Nemzetközi Rajna Bizottság) kezdeményezésére kiterjedt kutatómunka kezdődött azon - elsősorban szerves mikroszennyezők és hatásuk felderitése, amelyek vélhetően jelen vannak a (vizi) környezetben. E vizsgálatok szerint klórozott szénhidrogének, klórfenolok, PCB izomerek és policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) alacsony mennyiségben ugyan, de állandóan kimutathatók az ipari de a települési szennyvizekben, még az eleveniszapban is. (3.4. táblázat) - 12 -