A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

ANTALNÉ ANGSTER MÁRIA–BUKOVSZKY GYÖRGY–DR. KUPAINÉ DR. PÁLFI KATALIN: A Sió–Nádor-köz árvízvédelmi és tájrendezési kérdései

A SIÓ - NÁDOR - KÖZ. ÁRVIZVEDEiül ÉS TÁJRENDEZÉSI íüSRDESJSl Antalné Angster Mária* - Bukovszky György

3

3 « Dr. Kupainé dr. Pálfy Katalin

1* /x - Technika Háza, Székesfehérvár, xx - Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Széke sí'ehérvár/ - A vizsgált terület rövid jellemzése. - A politiKai döntések és a vizügyi tevéicenység szerepe a Sió-Nádor-köz vízrendezési, árvízvédelmi, vízminőségi és tájrendezési helyzetének kialakulásában. - Az öblözet védelmi, táji értéke; gazdasági elemzés. 1. A VIZSGÁLT TERÜLET RÖVID JELLEMZÉSE Sió-Nádor-köz alatt szűkebb értelemben a Sió-Nádor öblözetet értjük, mely a Nádor-cstorna /Sárvíz/ völgyében Simontornyától Sióagárdig terjed. Tágabb értelemben beleértjük a Sióagárd alatti hullámterületet is, a Sió torkolatáig. Főbb jellemzői: területe: 13 580 ha, a népesség száma: 7780 fő a védvonal hossza: 84,3 km, a mértékadó vízmérce: Sió, Szekszárd /Palánk/, a legmagasabb vízállás: 814 cm /előfordulási valószínűsége: 0,3 %/ a védőképességet jellemző árvízszint: 640 cm - 95 -