A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

ANTAL JÓZSEF–EIBEN ENDRE–MOLNÁR BÉLA: KÖVIZIG-ek védelmi osztagai és együttműködő szervek összevont és törzsvezetési gyakorlatainak tapasztalatai

1. VÉDELMI SZERVEZET GYAKOROLTATÁSA A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi helyzete - sajátos földrajzi elhelyezkedése miatt - eltér a legtöbb vízügyi igazgatóságétői, ugyanis folyóink vízgyűjtő területének 84,5 %-a az országhatárokon túl helyezkedik el és csaknem az országhatárig tart a folyók hegyvidéki, nagy esésű szakasza. Ebből következik, hogy az árhullámok rendkívül gyorsan kialakulnak és igen rövid idő alatt elérik működési területünket. Jellemzésül néhány adat: az árhullám levonulási ideje a Tiszán két vízmérce - Técső és Tiszabecs - között 13-16 óra, a Krasznán Alsószopor és Ágerdő között 24 órás. Az áradás intenzitását jelzi, hogy 1970-ben a maximális áradás idején a Tisza Tiszabecsnél óránként 53 cm-t, a Túr Garbolcnál 84 cm-t, a Szamos Csengernél 29 cm-t áradtí Ilyen körülmények között a védekezés időelőnye rendkívül rövid, márpedig a 617,699 km elsőrendű árvízvédelmi vonalnak mindössze 51 %-a van a mértékadó 1 %-os árvíz kivédésére megfelelő biztonsággal kiépítve. Éppen ezért rendkívül nagy jelentősége van a védelmi szervezet hatékony működésének,hiszen a védmúvek hiányosságait védekezési munkával kell ellensúlyozni. A védelmi szervezet hatékony működésének feltétele az összeszokottság, a feladatok készségszinten történő végrehajtása, eszközök és a potenciális védekezési helyek ismerete. Ennek érdekében a védelmi osztagot és a védekezés alkalmával vele együtt dolgozó szervezeteket lehetőleg évente gyakoroltatni kell. A gyakorlaton a szokásos rutinfeladatok mellett az újabb védekezési módszereket, munkaműveleteket és szervezési feladatokat kell kipróbálni a munkavezetés és az irányítás gyakorlása mellett. Az osztagtagok a helyszínen tanulják meg az újonnan kifejlesztett ill. tervezett felszerelések, berendezések kezelését. 2. TÖRZSVEZETÉSI GYAKORLAT Mindezeket szem előtt tartva szervezett igazgatóságunk törzsvezetési gyakorlatot, amelynek keretében a 17 árvízvédelmi szakaszon, feltételezett hidrometeorolőgiai körülmények között olyan árvízvédelmi problémákat kellett a résztvevőknek írásban, rajzban megoldania,aiElydc a valóságban is előfordjltiatnak az érintett védelmi szakaszon. A gyakorlat résztvevői a védelmi törzs, a szakcsoportok, a szakaszvédelem 75 -