A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

CZOMBA GÁBOR: A Tisza Tokaj–Komoró közötti szabályozásának szerepe a védművek kiépítése és a hajózás szempontjából

A "ISZA TOKAJ-KOMORÓ KÖZÖTTI SZABÁLYOZÁSÁNAK SZEREPE A VÉDMŰVEK KIÉPÍTÉSE ÉS A HAJÓZÁS SZEMPONTJÁBÓL Czomba Gábor Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ÖSSZEFOGLALÁS A Tokaj-komorói Tisza szakaszon a tiszalöki duzzasztómű 1954-ben történt üzembehelyezés új helyzetet teremtett. A duzzasztási határ környékén, Dombrád térségéoen jelentős feliszapolődás kezdődött, amely folyamat mára lelassult. A duzzasztás miatt megemelkedett vízszint a partokat hosszú szakaszon áztatja, az átázott partok kisebb vízszintváltozás hatására is megcsúsznak, és ez - a bevédetlen szakaszokon - a meder általános elszélesedését okozza. A lecsökkent vízsebesség miatt nőtt a jeges napok száma, a levezetendő jégtömeg, a levezetési feltételek (feliszapolődás, meder-szélesedés) egyidejű romlása mellett. A duzzasztás előtt épült folyószabályozási művek rövidek és alacsonyak, nem elégítik ki a korszerű folyószabályozás követelményeit. Távlati elképzelések szerint a Tisza bekapcsolódna a Kelet-Nyugat irányú áruszállításba és így európai jelentőségű víziúttá lépne elő. Ezen a szakaszon a KGST-EGB IV. hajóútra előírt vízmélység és szélesség csak helyenként van meg. Fenti okok miatt szükségessé vált ezen Tisza-szakasz egységes és korszerű elvek alapján történő szabályozása. - 2oó -