A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

EIBEN ENDRE–FAZEKAS LÁSZLÓ: A klasszikus folyószabályozási tervezési és kivitelezési feladatok végrehajtása a Felső-Tisza és a Szamos mederátvágási munkáinál

tettek 8 db mederátvágást is, amelyeket azonban a Szamos egy év alatt feliszapolt és megsemmisített. A munkálatok nagyobb lendületet csak a XIX. század második felében vatták, miután 1853-ban Boros Frigyes elkészítette a Szan.os Illovától a torkolatig terjedő szakaszának szabályozási tervét. A végrehajtás nem követte teljesen a tervet, amely szerint Szatmár felett 14, alatta 25 átvágást kellett volna készíteni, helyette Szatmár felett 19, alatta pedig csak 11 db átvágás készült el. A tervet később többször módosították, szá:,os partbiztosítás is épült és 1877. után még további 10 mederátv.igás is épült a mai magyar szakaszon. Az egyik ezek közül a tiszai torkolat helyet is megváltoztatta, folyás szerint lejjebb helyezte. A Szamos szabályozási munkái - a Tiszához hasonlóan - jelentős változást ckoztak a folyó életében, azonban itt - részben a partbiztosítások, ré-zb. a talajviszonyok miatt - általában nem következett be a kanyarulatok Tis nál tapasztalt gyors elfajulása. Az egyenes átvágások egy rázza ma is egyenes, csak a középvizi mederszélesség változott meg kedvezőtlenül. A nyári kisvizek a széles középvizi medren belül nuanderezn^k és a vízáll-'5 váltc zásával rendszeresen átrendezik a zátonyokat, gázlókat. 2. MEDERÁTVÁGÁSOK AZ 1970-ES ÉVEKBEi! 2.1. A Tisza mederátvágása Tiszaszalkánál A Vásárhelyi Pál tervei alapján folyó msdarátvágások között, Tokoj felett elsőként a tiszaszalkai kanyar átvágása történt reg 1852-be A pavtbiziosítás elmaradása miatt - noha a folyó elfogadta és rövid idő alat t teljes: i kialakította az új mederszakaszt - hamarosan újra kezdődött a kanyar elfa julása. Alig 100 évvel az átvágás után rr.ár eredeti helyén folyt a Tisza, a túlfejlett kanyar pedig árvíz-, hordalék- és jéglevonulási akadályt képezett. A hurok hossza 2,5 km volt, amelyet 1974-ben 450 m hosszú íves vezérárokkal vágtak át, gyakorlatilag az 1852. évivel azonos helyen. Az íves kialakítást az indokolta, hogy ezáltal az új mederszs' z jól illeszkedett a felette és alatta meglévő, illetve tervezett medarszakaszok vonalá' v. és ritmusához. Az íves kialakítás miatt a vezérárok tengelyét r, : a tervezett ... - ten- 2o2 -