A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

EIBEN ENDRE–FAZEKAS LÁSZLÓ: A klasszikus folyószabályozási tervezési és kivitelezési feladatok végrehajtása a Felső-Tisza és a Szamos mederátvágási munkáinál

A KLASSZIKUS FOLYÓSZABÁLYOZÁSI TERVEZÉSI ÉS KIVITELEZÉSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA A FELSŐ-TISZA ÉS A SZAMOS MEDERÁTVÁGÁSI MUNKÁINÁL Eiben Endre - Fazekas László Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ÖSSZEFOGLALÁS A folyószabályozás klasszikus feladatai között kiemelt helyet foglalnak el a mederátvágások, melyek a töltésezéssel együtt a nagyvizi szabályozás alapvetó lehetőségei, eszközei. A mederátvágásokat már a XVI-XVII. században is alkalmazták a helyi problémák megoldása, az árvíz gyorsabb levezetése, vagy az akkoriban még gyakori tutajozási problémák megoldása érdekében. A helyi beavatkozások azonban a kapcsolódó mederszakaszok rendezése nélkül nem bizonyultak időtállónak, de nem voltak kedvezőbb tapasztalatok a töltések védelmére helyenként készített partvédő művekkel sem. A természetes mederrendezés megváltoztatásával megváltoztak az érintett folyószakasz esés.és energiaviszonyai, a folyószakasz egyensúlyát vesztette, amit újabb kanyarulatok fejlesztésével igyekezett a folyó helyreállítani. Mivel a meder állandósítása elmaradt, a szabályozás alá vont folyószakaszok hamar elfajultak, a nem megfelelő vonalú átvágások pedig rövid idő alatt feliszapolódtak, megsemmisültek. Mindezen tapasztalatok összegyűjtésével készültek el azok a tervek, amelyek alapján az akkori Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1974-ben a Tiszán Tiszaszalkánál, 1975-ben pedig a Szamoson Olcsvánál, az ún. gerebsei kanyarulatban hajtott végre mederátvágást. - 2oo -