A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

CSONKI ISTVÁN: A Dunakömlőd–bölcskei I. rendű árvízvédelmi töltés építése

A védtöltég az 1956-os jeges árvízkor több helyen átszakadt. A víz a 15+000 tkm szelvény környezetében kb 1 km hosszban több helyen átbukott a töltéskoronán. Az 1965-ös nyári dunai árvízkor a tanácsi kezelésben lévő védtöltésen a VÍZIG védekezett honvédségi közerővel. A védtöltés elhanyagolt állapotban volt, sok helyen bokrokkal, fákkal borítva, mely komolyan megnehezítette a védekezést. A Bölcske szigetet védő nyárigáton a védekezést a gát elégtelen magassága miatt fel kellett adni. Különösen gyenge pont volt a Szabados fok /7+910 tkm/, valamint a madocsai hajóállomás környéke /11+200 tkm/. Csurgások és buzgárok szinte az egész vonal mentén jelentkeztek. Igen veszélyes pontnak mutatkozott a dunakömlődi zárógát, ill a meglévő koronát a műút és a zsilip közötti szakaszon 6 m-re ki kellett szélesíteni. A zsilip és a vasút közötti mocsaras részen /Imsósi erdő/ terméskő gátat építettek 1,0 m magasságig, e fölé egy 6,0 m koronaszélességű földgátat. A töltés talaja sok helyen gyökerekkel átszőtt és erősen rétegzett, a csurgások és kéregszivárgások megjelenésére az egész védelmi szakasz mentén hamar számolhatunk. 1.3 Az ciblözet gazdasági jellegű leírása A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság 1968-ban részletes gazdasági vizsgálatot végzett a töltések optimális mértékű fejlesztésének meghatározásához. A statisztikai adatok és helyszíni felmérések alapján az árterületen lévő ingó és ingatlan értékek összesen 170 millió Ft-ot, míg az öblözetben keletkezett közvetett és közvetlen árvízi károk össz-értéke 26 millió Ft-ot jelent. Az öblözet gazdasági értéke 1990-re prognosztizáltan megkétszereződik, vagyis várhatóan 340 millió Ft lesz. A védett értékekkel összhangban az árvízi biztonságnak is növekednie kell. I - 161 -