A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOVÁCS GÁBOR–IVASKÓ LAJOS: Árvízvédelmi gátak mérnök-geofizikai vizsgálata

kapunk információt, másrészt az altalaj vizsgálatokhoz hasonlóan feltárhatjuk a gát alatti talajrétegeket, nyomozhatjuk az ősmeder kereszteződéseket is. így jelentős költség - idő megtakarítás érhető el (nem kell ugyanazt a szakaszt kétszer mérni, stb.). Hátrányok: - Nem szolgáltatnak a tervezéshez közvetlenül felhasználható talajfizikai paramétereket, - a horizontális ellenállás-szelvényezéssel a talajrétegződés hatásai n-m adhatók meg a lépésköz távolságok felénél pontosabban (függőleges irányú, vizszintesirányu), - a mérésnek nagy az energia igénye, amelyet a műszer tervezésénél figyelembe kell venni. Meg kell jegyezni, hogy a geofizikai mérések nem pótolják a fúrásos feltárásokat, hanem kiegészítik azokat. Jó támpontot szolgáltatnak a feltárási helyek optimális telepítéséhez, lehetővé teszik a feltárási helyek sűrítését, illetve kisátmérőjü fúrásoknál nagyobb mélységből szolgáltatnak műszaki földtani adatokat. Védekezés alatt a helyszínen is lehet segíteni az árvízvédelmi irányítást végzőket a geofizikai mérések által szolgáltatott adatokkal. Az előzőekben vázolt eredmények és előnyök miatt javasoljuk a gátkoronán történő hossz-szelvényezés folytatását a szükséges helyeken keresztszelvény felvétellel együtt. - 134 -