A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

CSONTOS KORNÉL: Magyar–osztrák határvízi együttműködés

Az Egyezmény legújabb eredményei közé sorolható a kutatási eredmények kölcsönös cseréje,megismertetése, illetve a vízgazdálkodási kutatások egyes feladatainak összehangolása. Arra is lehetőség nyílt, hogy Szentgotthárd város szennyvizeit az osztrák Jennersdorf-i szennyvíztársulat szennyvíztisztító-telepére vezessék. Az Egyezményben rögzített kérdések és feladatok összehangolásáról, létesítmények közös érdekűvé minősítéséről, az elvégzett munkák ellenőrzéséről a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság gondoskodik. A Bizottság munkájára az Egyezmény 12.-16. cikkei vonatkoznak. A Bizottság négy állandó tagból áll, ezek: az első és második meghatalmazott, valamint ezek helyettesei. A Bizottság - szükség szerint - szakértőket is bevonhat munkájába. Hatásköre sokrétű, feladata elsősorban az Egyezmény teljesítése érdekében szükséges műszaki és gazdasági kérdések megoldása, a vízügyi együttműködés biztosítása, ütemtervek és költségvetések jóváhagyása. A Bizottság az Egyezmény végrehajtása érdekében javaslatokat tesz, 111. dönt egyes vízépítési munkákkal összefüggő kutatások, mérések, tanulmányok elkészítésére, dönt vitás kérdésekben, ill. amennyiben nem jön létre egyetértés, a Felek kérhetik kormányaik egymás közötti megvitatását. A jó együttműködés fokmérője, hogy a 33 év alatt nem volt olyan vitás kérdés, amelyikben nem született egyetértés. i A Bizottság általában évente tartja üléseit, váltakozva a szerződő országok területén. A döntések előkészítését egyetlen albizottság végzi, amelyik szintén évente egyszer ülésezik. Az albizottság gyakorol elsődlegesen ellenőrzést a helyi vízgazdálkodási szervek intézkedései felett. A helyi feldatok végrehajtását a helyi vízgazdálkodási szervek végzik, a Bizottság határozata alapján. Az Együttműködés 33 esztendeje alatt a Bizottság 33 Uléssza- 55 -