A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

CSONTOS KORNÉL: Magyar–osztrák határvízi együttműködés

működés. Ez azt jelenti, hogy az egyezmények nem terjednek ki a vízgazdálkodás teljességére, csak annak egyes részkérdéseire . Ilyen, csak egyes részfeladatok megoldására volt alkalmas a két állam között megkötött első egyezmény, amely az országhatár kijelölése folytán egységes vizilétesítményeket osztott meg. Ezzel osztrák területre került néhány kisebb vízfolyáson lévő duzzasztómű és csatlakozó létesítményei, amelyek fenntartásának és kezelésének elmulasztása magyar területre lett volna káros kihatással. Az országhatár megosztotta Európa harmadik legnagyobb tavát, a Fertő-tavat is, olyan mértékben, hogy közel 4/5 része került Ausztria területére. A tó vízszintszabályozását szolgáló létesítmény pedig magyar területen maradt. Ha ennek a műtárgynak a kezelését elhanyagolták volna, ez osztrák területen rendkívüli károkat okozott volna. A magyar területre került Rába alsó szakaszán az árvízvédelmi művek fenntartásának és fejlesztésének elhanyagolása nemcsak a folyó magyar árterületén okozott volna károkat, hanem a térség földrajzi, domborzati helyzete miatt az elöntések osztrák területeket is veszélyeztettek volna, elsősorban a Fertő-tó keleti és déli részén. A kétoldalú vízügyi együttműködés legközvetlenebb és leggyakoribb indítékai, vagy a közvetlenül országhatárt képező vizek használatához kapcsolódnak, vagy egységes, mindkét ország közvetlen érdekét szolgáld vizilétesítményekre vonatkoznak. Magasabb fokú az olyan együttműködés, amely az országhatár tágabb környezetére, néhány km-es sávra terjed ki. Ebben az esetben az együttműködés célja a határt képező, vagy a határ - 5o -