A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 24 800 m, alatta az alvízben pedig 1000 m hosszú várakozó teret alakítanak ki. A Dunakiliti és Szap közötti régi Duna-meder továbbra is állandó vízfolyás marad, részt vesz az üzemvízcsatorna kapacitását (5000 m3/s) meghaladó nagyvizek levezetésében és a jéglebocsátásban. A duzzasztóművün állandóan átbocsátott frissítő víz, a duzzasztott mellékágrendszer, és ebből a régi meder felé szivárgó víz, valamint az évente többször levonuló árhullám lehetővé teszi ezen a szakaszon is a jelenlegi környezeti és természeti viszonyok fenntartását. Ezt a feladatot a szigetközi vízpótló rendszer látja el. A Nagymarosi Vízlépcs

ő a Duna 1696,25 fkm szelvényében, a névadó község felett mintegy fél km-rel (Visegrád község felett mintegy 2 km-rel) épül. A duzzasztás szintje Esztergomnál a jelenlegi árvízszintet éri el, Komárom felett pedig a középvizek szintjén marad. Árvíz idején a duzzasztás megszűnik, az árvizek az eddigi szinteken, de lényegesen nagyobb biztonságot nyújtó tározótöltések között vonulnak le. A bal parton épül a 2x34x275 m-es iker hajózsilip, a bősi zsiliphez hasonló műszaki megoldással. Jobb parton létesül a 7x24 m-es nyílású, billenő szegmens táblákkal működő duzzasztómű. A hajózsilip és a duzzasztó között helyezkedik el a 6 vízszintes tengelyű, csőturbinával felszerelt .erőtelep. A turbinák víznyelőképessége 466 m3/s, eséstartománya 9,4-3,0 m, maximális teljesítményük pedig 27,4 MW. (7. ábra) A vízlépcső feletti duzzasztott folyószakaszon mind a magyar, mind a csehszlovák oldalon védelmi létesítmények épülnek, amelyek részben a jelenlegi környezeti viszonyok fenntartását, részben azok javítását szolgálják. A vízlépcső alatt, a Szentendrei-sziget déli csúcsáig mederrendezési munkákra kerül sor. - 319 -