A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 28 5. A Bős (Gabcikovo)-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer A Duna középső szakaszán közel 150 km-en határt alkot Magyarország és Csehszlovákia között. E szakasz hasznosításának gondolata már a század elején komolyan felvetődött. A Szigetköz-Csallóköz környékére illetve a Dunakanyarba tervezett vízlépcsők, sőt ez utóbbira egy szivattyús energiatározb megsárgult tervei, korabeli makettfotói ma is fellelhetőek. A Duna közös magyar-csehszlovák hasznosítására irányuló előmunkálatok 1951-ben indultak meg. Vízlépcső építését még sehol a világon nem előzte meg ilyen alapos és sokoldalú vizsgálat. A magyar és csehszlovák tervezők és kutatók együttműködését, a külföldi konzultációk sorát jól jellemzi az a 13 csehszlovák és 25 magyar alapváltozat, amelyeket részletesen elemeztek. Ezek a vizsgálati alternatívák mind a vízlépcsők elhelyezésére, költségére, valamint a létrejövő előnyökre és hátrányokra egyaránt kiterjedtek. Nem hagyták figyelmen kívül a világon megépült hasonló folyószabályozási rendszerek tapasztalatait sem. Ezt a nagyarányú munkát segítette a KGST tagországok együttműködésével 1956-1960 között elkészített egységes terv, amely a Duna Dévény alatti szakaszának hasznosítási lépcsőit foglalta össze. A "Duna komplex" néven ismert tanulmány hangsúlyozta először a Duna hasznosításának komplex jellegét, a többcélú kihasználás jelentőségét . Ilyen előzmények után, több éves alapos magyar és csehszlovák nemzetközi konzultációkkal is ellenőrzött - munka eredményeként a Bős (Gabcikovo)-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről a két ország miniszterelnöke 1977. szeptember 16án Államközi Szerződést írt alá. A szerződés meghatározza a közös beruházás létesíményeit, azok pontos helyét és legfontosabb műszaki adatait, elhatárolja a közös beruházással egyidejűleg megvalósuló nemzeti beruházásokat. A közös beruházás költségeit, majd az - 314 -