A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 28 Hasonló a helyzet a Mura folyón is. A Szávát szabályozással teszik hajózhatóvá. Csehszlovákia is viszonylag nagyot lépett a folyócsatornázás terén. A Moldva és a Vág vízerőhasznosítása gyakorlatilag befejeződött. Hazánkhoz legközelebb a Vág példája bizonyítja a vízlépcsők építésének és az ipartelepítésnek Nyugat-Szlovákia gazdasági fejlődésére gyakorolt jótékony hatását. A folyó legalsó vízlépcsőjét Kralova-nál (Királyfa) 1986-ban adták át. De ha messzebbre megyünk, például Svédországba, ott az utóbbi években valósították meg 15 vízlépcsővel a Lule folyó csatornázását. Franciaországban a Rhone komplex hasznosítása szolgálhat hasonló például. A Rajna hasznosítása a svájci határ alatt a két világháború között kezdődött. Az európai országok közül az utóbbi évtizedekben Spanyolországban az Ebro, a Duero, a Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir (Tisza nagyságrendű folyók) komplex hasznosításának lehettünk tanúi. A Szovjetunióban már a GOELRO idején elkezdődött a Dnyeper és a Volga hasznosítása, amely a második világháború után fejeződött be. Ennek során készült el a Volga-Don-csatorna, amely összeköttetést teremtett a vízlépcsősorral szabályozott Volgán át az európai szovjet belvízi hajőútrendszer két fontos hálózata között. Az 1987-ben felülvizsgált tervek szerint tovább épülnek a vízlépcsők az Angarán, az Irtiszen és a Lénán, megteremtve ezzel a távoli Szibéria fejlesztésének alapjait. Közép-Ázsiában szintén számos folyót lépcsőztek. Közülük kiemelkedik a Szír-Darja és AmuDarja. Az Amu-Darja vízhozamára alapozott 90 km hosszú Kara-Kumcsatorna a vizi szállítás mellett az öntözést is szolgálja. - 296 -