A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
DR. WINTER JÁNOS: A radaros csapadékészlelések értékelése a Körösök vízgyűjtőjén
sait, melyet sokcsatornás analizátorral határoztak meg a következő anyagokban: víz, iszap, algák és halak. Az eddig elvégzett rendszeres mérésekkel nem mutattak ki eltérést az alapszint értékeitől, ami igazolja, hogy a paksi atomerőmű üzemelése nem okozott mérhető változást a Duna és élővilágának radioaktivitásában. A magyar-szovje t vízminőségi együttműködés 25 éves múltra tekint vissza. Az MNK és az SzSzKSz kormányai 1981. június 22-én új Egyezményt írtak alá. Az Egyezmény 5. cikke rögzíti, hogy a Felek a területükön a gazdasági és műszaki lehetőségekkel összhangban megőrzik a határvizek tisztaságát és csökkentik annak szennyeződését. Közös vizsgálatokkal, értékelésekkel figyelemmel kísérik a határvizek minőségét. Az Egyezmény egyidejűleg intézkedik a rendkívüli szennyezések elleni védekezés közös feladatairól. Az Egyezmény végrehajtásának módját a "Meghatalmazottak" által 1988-ban aláírt Vízminőségvédelmi Együttműködés Rendje szabályozza, amely előírja a mintavételi helyeket, a mintavételek gyakoriságát, a vizsgálandó mutatók körét és az alkalmazandó analitikai módszereket, a vizsgálati eredmények értékelésénél alkalmazandó metodikát, a.rendkívüli vízszennyezés kivizsgálása és kártételeinek megakadályozása, ill. csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket. 1981-től a Tisza határszakaszának minőségét évente 12 alkalommal ellenőrzik a Tiszabecs-Vilok, Záhony-Csop szelvényekben. A vizsgálati adatok értékelése, a Tisza határszakasza vízminőségi állapotának meghatározása, a vízminőség megóvását célzó javaslatok előkészítése szakértői ülések keretében évente történik. A vízminőségi állapot értékelésére a mérési adatokat statisztikai módszerekkel feldolgozzák. A vízminőség-változás irányának és mértékének meghatározását öt évenként hajtják végre a négy legjellemzőbb kémiai összetevő felhasználásával. A magyar-csehszlová k vízminöségvédelmi célú határvizi együttműködés jelentősége a legnagyobb a szomszédos országokkal folytatott kétoldalú kapcsolatokban. A vízminöségvédelmi megítélés szempontjából is külön elbírálást igényel a Duna, illetve annak 140 km hosszú közös szakasza. A közös Duna-szakasz vízminőségét jelentősen befolyásolják a Csehország, Nyugat- és Közép-Szlovákia szenynyezó hatásával terhelt Morva, Vág és Garam folyók, amelyek nem részei a közös határvizeknek. A Duna 2000 m3/sec körüli közepes vízhozamával, kiegyenlített vízjárásával, jelenleg kimeríthetetlennek látszó öntisztuló kapacitásával felszíni vízkészleteink legértékesebb bázisa. - 227 -
