A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOVÁCS DEZSŐ: Magyar–csehszlovák határvízi együttműködés

- a Domica-Baradla barlangrendszer környezetvédelmi problémáinak közös megoldása, - a Bóava felszíni vízkészletei távlati kihasználásának összehangolása. 8. A TISZA KÖZÖS HATÁRSZAKASZA A Tisza folyó a 620,8-625,8 fkrn (Györöcske-Kihályvár) között határszakasz. 8.1. Az együttműködés .jelentősebb eseményei Az együttműködés a védekezésre való felkészülés során a közös érdekű védmüvek közös felülvizsgálatára, a védekezés idején pedig a kölcsönös tájékoztatásra terjed ki. Kiemelkedő jelen- . tőségü a záhonyi vizmérce adatai alapján történő előrejelzés a közös szakaszon várható árvízszintekre. A közös szakaszon épült szabályozási müvek az árviz és a jég által történt rongálódások miatt fenntartásra, kiegészítésre szorulnak, amelyet a helyi vizügyi szervek a maguk területén rendszeresen el is végeztek. Az utóbbi években az együttműködés keretében azonban többször is sor került a fenntartási munkák közös végrehajtására. Mivel a csehszlovák félnek a Tiszán nincsenek úszó munkagépei ;s vizijármüvei, kézenfekvő, hogy a csak vizről elvégezhető munkákat a magyar fél végezze el. Az építőanyagot viszont csehszlovák részről biztosítják, sőt az igy elvégzett munka ellenértékeként a magyar oldali munkákhoz is szállítanak vizépitési terméskövet. 9. VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM A határvizek vízgazdálkodási kérdéseit szabályozó Egyezmény jó alapot ad az együttműködésre. A vízszennyezés elleni védelemmel foglalkozó rész előirja: - a határvizek tisztaságának fenntartását, - a rendszeres határviz vizsgálatokat és vizminőség-értékelést; - a rendkivüli szennyezések ellen való közös védelmet. A Határvizi Bizottság keretében meghatározták: - A közös vízminőség vizsgálatok rendjét; - A vizsgálati eredmények értékelésének közös módszerét; - A vi~minőség-változás tendenciáját az 1976. és 1985. évekre - 99 -