A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Regionális vízművek (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

REGIONÁLIS VÍZMŰVEK - Dr. Kovács Sándro főelőadása: A REGIONÁLIS VÍZELLÁTÁS GAZDASÁGOSSÁGA. A VÍZELLÁTÓ RENDSZERELEMEK ÖSSZEHANGOLÁSA, S A RENDSZEREK ÜZEME ÉS ÜZEMIRÁNYÍTÁSA

Az üzen és üzenirányitás,mint az ipari folyamotok általában az alábbimmüveletekből állanak: információszerzés /nórés, megfigyelés/ információ feldolgozás /Ítéletalkotás, döntéshozatal, parancskiddás/ utasítások, rendelkezések végrehajtása /beavatkozás/ A feldolgozás folyamatát a központi egységek végzik, mig a másik két folyamatot az irányitási rendszer mőrfl ós végrehajtó eszközei látják el. Nálunk Magyarországon ezen munkák ellátásához univerzálison felhasználhatókaaz ujabb mikroprocesszoros programozható szabályozó berendezések és folyamatirányító rendszerek. Ezekkel gyakorlatilag meg lehet oldani a telepeken szükség9s folyamatirányításokat. Ahol a nagyságrend olyan, ott nagyobb számítógépes egységeket is be lehet állítani, illetve ezekkel lehet kombinálni az irányítást. Az üzemirányításoknál korábban a Veszprém megyei Vizmü és a MÉLYÉPTERV által készített AQUATIEG D készüléket használták általában, de az ennél tapasztalt ir.elcgedési és egyéb problémák miatt jelenleg már o \VM 990-es készülék az általánosabban elterjedt. VH 990-es működési vázlatatót a helyszínen kivetíteni Hasonló rendszerű egységek működnek o Ounántúli regionális egységeknél az északi és keleti országrészben, valamint az ország középső részén iso A jelátviteleket részben URH jelátvivő rendszerrel és ahol erre lehetőség van kábelhálózattal valósítják meg. Az egyes alközpontok ós a helyi egységek az üzemirányító központ felügyelete alatt kezelő személyzet nélkül üzemelnek normál üzemállapotban. Rendkívüli osetben, ha a központ vagy jelátvivö meghibásodik, az alközpont üzenő a helyszínen tovább biztosítható, de a hiba kijavításáig csak kisobb mennyiségű információt tud továbbítani. - 313 -