A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Regionális vízművek (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

REGIONÁLIS VÍZMŰVEK - A regionális vízellátó rendszerek kutatása, tervezése - SÁTORHELYI TAMÁS: Észak-Nógrád Regionális Vízmű

1. Előzmények Salgótarján és környéke Magyarország vizben legszegényebb vidékei közé tartozik. Itt az ötvenes években csak elszórtan telepitett, kisebb teljesítményű vízmüvek voltak üzemben, amelyek már az akkori igényeket sem tudták megfelelően kielégíteni. A vízhiány mindjobban gátolta a fejlődést, a lakosság valamint az előirányzott iparfejlesztés szükségleteinek kielégítésére egyre égetőbben jelentkezett. A helyzetből adódóan született a döntés, amelynek értelmében Salgótarján és a várostól nyugatra fekvő községek részére megfelelő teljesítményű vízmüvet kell létesíteni. Hosszú és igen alapos hidrológiai és hidrogeológiai vizsgálat sorozat kutatta az adott területen kialakítható nagyobb teljesítményű vizmü telepítési, elhelyezési lehetőségét. E vizsgálat kimutatta, hogy az ellátandó terület vízigényének kielégítése csak az Ipolyra támaszkodó regionális vízmüvei oldható meg, amely az I. ütemben 5000, a II. ütemben pedig 12.000 m3/d ivóvizet szolgáltat . 2. Az Ipoly, mint vízbázis Az Ipoly Csehszlovák területen az Osztrcvszki hegységben ered és Magyarországot mint határfolyó érinti, vízgyűjtő területének nagyobb része Csehszlovákiában van. Vízhozama rendkívül változékony, igen érzékenyen reagál a bejutó ipari és mezőgazdasági eredetű szennyeződésekre. E két tényező a vizkivétel módját, a kivehető menynyiség időbeli eloszlását és egyben a teljes regionális vizmü kialakítását alapjaiban határozta meg. A vízkivételi szelvényben a magyar-csehszlovák vízügyi szervek határozata értelmében, - a folyó élőviz jelle-