A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - Dr. Székely Ferec főelőadása: SZENNYEZŐANYAGOK TERJEDÉSE ÉS ÁTALAKULÁSA FELSZÍN ALATTI VÍZEKBEN

visszatőltőtt perayekazetták távlati hatásának vizsgálatára irányult. A kémiai elemzések és a velük összhangban levő hidraulikai számitások adataiból kitűnik, hogy a pernyéből kiszivárgó vizek toxikus komponenseket nem tartalmaznak, a szivárgási sebesség a térségben, a korábbi hidraulikai és vizkor adatokkal megegyezően, igen alacsony. Mindezek alapján szerzők azt a következtetést vonják le, hogy a pernyekazetták miatt regionális, tehát a távolabbi viztermelö kutakat is érintő vizminöség-romlás nem várható. 4. További feladatok - Sajnos, az ismertetett esettanulmányokból levonható ós kedvezőnek mondható tapasztalatok nem általánosíthatók az egy vagy több nagyságrenddel nagyobb áteresztőképességű, durva kavicsos vagy erősen karsztos, mészköves tárolóink eseteire. Ezekben ugyanis a partiszürésü vizművek üzemi, valamint a karsztos víznyelők nyomjelzési tapasztalatai alapján a szennyeződések néhány óv, hónap, sőt szélsőséges esetekben napok alatt km nagyságrendű távolságokat is megtesznek, ami a tisztulás alacsonyabb szintjével párosulva már eddig is számos üzemeltetési problémát okozott. A jövőben ennek megfelelően elsősorban a fenti tárolókra települt vízbázisok szennyeződésének és védelmének kérdéseit kell kiemelten kezelni. Ezen belül főként a Duna, Rába, Tisza, Sajó mellett található partiszürésü vízbázisok és a lehetséges (folyó- ill. háttéroldali) szennyezőiorrésok hatásának felmérésére, valamint a Dunántúli Középhegységet érő vízgazdálkodási, bányászati, ipari, mezőgazdasági, kommunális hatások vízminőségi következményeinek előrejelzésére kell erőinket összpontosítani. - A szennyeződés szempontjából védettebb rétegviztárolóink vizminőségi helyzete ma még általában kedvező, de a romlás kezdeti jelei néhány helyen már nyilvánvalóak. A problémát itt nem az egyes koncentrált, hanem a nagy területen jelentkező, nem pontszerű, főként mezőgazdasági eredetű szennyeződés jelenti. Talajvizeink túlnyomórészt szennyezettek, a szennyeződés az egyre növekvő rétegviztermelós hatására nagy területeken fokozatosan lefelé mozog. Ennek előrejelzése céljából tovább kell fejleszteni a rétegzett tárolókban kialakuló szennyeződés-transzport előrejelzési módszereit (Székely F. 1986a, 1987) a sajátos és bonyolult áramlási viszonyok valamint a hidrogeokémiai reakciók figyelembevételével. - Végezetül el kell kezdeni a felszínalatti vízminőség szabályozására irányuló módszerek adaptálását, fejlesztését és alkalmazását. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a környezet és igy a felszínalatti vizek szennyeződése rövid távon teljesen nem szűntethető meg. Feladatunk ezért az előrejelzés mellett olyan vízminőség-szabályozási módszerek és stratégiák kidolgozása, amelyek a környezetvédelmi és gazdaságossági igényeket valamely, mindenki számára elfogadható kompromisszum alapján elégitik ki. Ezen a téren jól hasznosíthatók az élenjáró külföldi, valamint a felszini vizminöségszabályozással kapcsolatos hazai tapasztalatok. - 688 -