A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - Dr. Somlyódy László főelőadása: TAVAK ÉS TÁROZÓK VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁSA

Az alga biomasszával és a klorofill-a koncentrációval - mint indikátorokkal - jellemzett vizminöség változását szintén a 2. illetve a 3. ábrában tüntettük fel Vörös (1982) és Herodek ( 1986) nyomán, valamint Tóth ( 1974.) észleléseit felhasználva (lásd még Gorzó Gy. ós Joó 0. dolgozatait is, 1. melléklet). A biomassza 5-10-szeres növekedést mutat az elmdlt két évtized során; a változás jellege pedig jól alátámasztja az 1. ábra kapcsán tárgyalt ok-okozati kapcsolat érvényesülését az eutrofizálódás kialakulása szempontjából. A klorofill-a adatokból hasonló következtetés vonható le. Utóbbiak azt is mutatják, hogy 1982-ben a tó különböző medencéi az OECD (1982) osztályozásának megfelelően az eutróf-hipertróf állapotot értékel. A 2. és 3. ábrán bemutatott változások együtt jártak a fitoplankton szerkezetének alapvető módosulásával; ebben a tekintetben Herodek (1986), Istvánovics (1987), valamint Somlyódy és Tóth (1987) nunkáira utalunk. KSH adatok szerint a Velencei-tó térségében a fejlődés hasonló volt, mint a 2. ábrán feltüntetett, az 1973-tól rendelkezésre álló vízminőségi adatok azonban mégis a Balatonétól eltérő változást mutatnak.(a tó üdülési célü "hasznosításával" Bökfi és munkatársai foglalkoznak, 1. melléklet). Ennek magyarázata a hetvenes években végrehajtott rehabilitációs program, amely során a nádassal boritott tófelület az irtás következtében 3,3 km^-rel (13 í) csökkent, és mintegy 8.10^ m^ üledéket kotortak ki. A végrehajtott beavatkozások a 3. ábra szerint a vizminöség számottevő javulásához vezetett. Az ábrából három, eltérő jellegű tartomány különböztethető meg (Somlyódy és Tóth, 1987 ): (i) Az 1973 előtti időszak, amikor a tó vízminősége a térség fejlődése következtében eutróf-hipertróf állapotot ért el. (ii) A belső szabályozás időszaka, amelyre a nádirtás és kotrás által okozott állandó megzavarások, valamint előbbiekkel összefüggésben az eutrof.izálódás jelenléte jellemző. Szembetűnő a lokális tényezők szerepe, valamint a vizminöség Balatonéhoz hasonló, évről évre törtér/ö nagymértékű ingadozása. - 336 -