A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - Dr. Somlyódy László főelőadása: TAVAK ÉS TÁROZÓK VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁSA

élelmi lánc magasabb szintjei irányában nő és igy a táplálkozás révén az ember egészsége is veszélybe kerülhet (a toxikus anyagok szervezetbe jutásának másik útja az ivóvizfogyasztás). (iii) Savasodás. A légkörbe - elsősorban az energiatermelés melléktermékeként - kibocsátott növekvő mennyiségű kéndioxid és nitrogénoxidok közvetve - kémiai átalakulásukat, atmoszférikus transzportjukat és kihullásukat követően - a pufferkapacitástól függően számottevB savanyodást (pH csökkenést) idézhetnek elB a befogadó vizében. Hasonló hatást vált ki a nitrogén alapú műtrágyák fokozódó használata is. ElsBként ebben az esetben a kémiai környezet változik meg, amely azután magával vonja az ökoszisztéma módosulását. A vizi ökoszisztéma torzulásainak következményeként romlik a viz "minősége" és korlátozódik a vizhasználat (ivóvízellátás, ipari és mezőgazdasági vizhasznositás, üdülési célú használat stb). A vázolt vízminőségi problémák valamely tó vagy tározó esetében természetesen egyidejűleg is jelentkezhetnek, sőt az ipar, az energiatermelés, a mezBgazdaság stb jelenlegi fejlődési ütemének ismeretében egyre valószínűbb az ilyen egybeesések előfordulása (hacsak ezt átgondolt környezetvédelmi szabályozással meg nem előzzük) . Időrendben először az eutrofizálódás tünetei voltak észlelhetők. A tavak és tározók túlzott feldúsulása tápanyagokban az elmúlt két-három évtized és talán a jelen legsúlyosabb vizminBségi gondját jelenti. A mikroszennyező okozta probléma elterjedése a hetvenes évekre tehető, de ennek mértéke még közel sem éri el az eutrofizálódásét. A savasodás a nyolcvanas évek betegsége, amellyel szemben hazai felszini vizeink - a mátravidéki tározótól eltekintve - a nagy pufferkapacitás következtében még hosszú ideig védettnek tűnnek (Somlyódy és Zotter, 1986). A magyarországi tavak és tározók közül'a nagyobbakon, igy a Balatonon, a Fertő tavon, a Velencei-tavon, a Kiskörei tározón stb mint tapasztalhatók a mesterséges eutrofizálódás jelei; a Kis-Balatont pedig kifejezetten úgy tervezték, hogy az az - 322o -