A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - DR. NAGY ISTVÁN: Szennyvíztisztítók mikrobiológiai vizsgálata során szerzett tapasztalataink Komárom megyében, különös tekintettel a befogadó vízminőségére

tóba. Természetesen ennek az lett a következménye, hogy fokozatosan nőtt a tóviz szervesanyag tartalma, gyorsult az eutrofizációs folyamat, egyre romlott a víz minősége . Ez egyik összetevője volt a tóviz minőségromlásának. A másik lényeges vízmincségronió tényező a mind nagyobb mennyiségben keletkező tatabányai városi szennyvíz, amely ugyan biológiai tisztítás után jut az Creg-tóba, mégis jelentős szerepet játszott a szervesanyag növekedésében, illetve a feliszapolódásban. Az öreg-tó bakteriológiai vizsgálatát közel 10 éven át folytattuk. Hendszeresen elsősorban a nyári hónapokban végeztük vizsgálatainkat a kijelölt szabadstrandok cerületén azzal a céllal, hogy a víz minősége alkalmas-e fürdésre . E kérdés minden évben - a fürdési szezon kezdetén - ismétlődően felmerül. A bakteriológiai viz'sgálati eredmények alapján is láthattuk a fokozatos romlást, ami abban is megnyilvánul, hogy a kifogásolt vízminták száma évenként emelkedett. Az egyes mintákat a magas coli- és baktériumszám, valamint a salmonella jelenléte miatt kifogásoltuk. 1984-ben már a coliform-szám alapján kifogásolt minták száma elérte a 4-0,2 £-ot, a salmonella pozitivitás pedig a 25 í®-ot. Ez utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy a pozitív minták zöme a fürdési idényben vett mintákból származott . A 80-as években már a tóviz minősége - különösen a nyári hónapokban - nem felelt meg a MI-10 425-82. a "Tavi és folyami strandfürdők területi kijelöléséBek feltételei" 2. 3. pontjában foglalt egészségügyi követelményeinek. 1935-ben pedig a megyei KÖJÁL javaslatára - a korábbi é vek bakteriológiai eredményei ismeretében - a fürdést nec engedélyezte a helyi tanács. Ismerve az Általér mikrobiológiai állapotát /JII-IV. kategóriájú/, biztonsággal mondhatjuk, hogy a tó vízminőségének lényeges javulása mindaddig nem várható, amíg a tápvíz minőségében nem következik be javulás. Ennek vi szont elengedhetetlen feltétele, hogy az Általér tó fö- 3o4 -