A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)
A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - MÁTRAI ISTVÁN–VERES LÁSZLÓ: Vízkészletvédelem és a különböző természeti erőforrások hasznosítása
A beavatkozás következtében a mederben lerakódó üledékek ugyanis eltérő módon befolyásolják a viz mennyiségét és minőségét a folyón érkező szennyezésektől, és a vizjárási viszonyoktól függően. A keresztkapcsolatok által gerjesz'tett hatások általában kedvezőtlenek /negatív hatások/. Egy adott vízfolyásba juttatott szennyvíz, vagy egyéb szennyezés /pl. mii trágya, kemikáliák, peszticidek stb./ egyaránt károsan hat a vizfolyás élővilágára, halállományára és annak összetételére, a vizfolyás öntisztulási kapacitására, a lejjebb fekvő vizkivételek tisztítási igényeire stb. Kedvező /pozitív/ hatások is előállhatnak /pl. egy kavicsbányászatra felhasznált területet a kotrás befejezését követően üdülésre, halasitásra stb. lehet felhasználni, ilymódon a kavicstermelés miatt előálló területveszteség gazdasági hátrányait részben, vagy egészében ellensúlyozhatja a későbbi hasznosítás/. Ilyen esetekben különösen fontos az időtényező figyelembevétele. A keresztkapcsolatok hatása általában meghatározható területre terjed ki, így egyik mérőszáma a területi kiterjedés ha-ban. A hatás nyomán keletkező veszteségeket a hasznosításra jellemző dimenzióban lehet számszerűsíteni. /Pl a mezőgazdasági terület kieséséből adódó állandó veszteséget a mezőgazdaság különféle termékeket összefoglaló gabona-egyenértékben /GE/ évenként meghatározza./ Bonyolultabb a hatások megállapítása akkor, ha a veszteségeket nem lehet közvetlenül, a kieső termelésbűi adódóan levezetni /igy pl. a szennyvízbevezetés rontja az adott vizfolyás vízminőségét, amit általában az egyszerű vízminőségi kategóriával /I-IV/ történő jellemzés alapján fejezünk ki. Ez azonban csak nagyon általános megközelítés, hiszen a különféle veszélyes szennyezések /pl.nehézfémsók/ kimutatása, hatásuk felmérése külön vizsgálatot igényel/. Hasonlóképpen nem egyszerű pl. a hévizek hőfokának és mennyiségének csökkenéséből, vagy az elhasznált hűtővizek visszavezetéséből adódó hatások /hószennyezés/ számszerű értékelése sem. A kedvezőtlen hatások kiküszöbölése különböző - többnyire műszaki - létesítményekkel, gyakran alternativ megoldásokkal is lehetséges. Vannak természetesen olyan hatások is /pl. egy mezőgazdasági terület valamilyen létesítménnyel való elfogla- 29 -