A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - Dr. Hock Béla főelőadása: A VÍZFOLYÁSOK VÍZMINŐSÉGVÉDELME

A Budapest fölötti és alatti nehézfémvizsgálatok eredményeinek összehasonlítása alaoján megállapítható, hogy a főváros mintegy 20 %-kal növeli a viz nehézfémtartalmát. Aggasztó a helyzet higany és ólom esetében, ahol a maximális értékek meghaladják az eltűrhető határt /26/. Toxikológiai vizsgálatok is arra utalnak, hogy a Dunán Budapest alatt nagyobb a kifogásolási %, mint fölötte /7/. A főváros szennyvizei nemcsak a Duna vízminőségét rontják, hanem károsan befolyásolják az üledék összetételét is. Ez a körülmény hossz-szelvényben higany, ólom, króm és réz vonatkozásában, mélységilög pedig ólom vonatkozásában volt kimutatható /26 / . A főváros hatására bekövetkező hosszutávu időbeli romlásra összes oldott anyag és nitrát esetén tehetünk megdöbbentő összehasonlítást a száz évvel ezelőtti és a jelenlegi adatok között /l/. Budapest vízellátásában döntő szerepe van a partiszürésü vízbázisnak. A főváros szennyvizei ezekre is kedvezőtlen hatást gyakorolnak: amig az északi vizbázison /Szentenderi sziget/ lévő kutaknál a kémiailag mindig kifogásolható kutak aránya 9 %, addig a déli vizbázison ugyanez az arány 46 % /7/ . Vizminőségváltozás keresztszelvényben A magyar Duna-szakasz két legnagyobb szennyező forrása a Vág folyó és Budapest. A Vág szennyező hatását igen jól tükrözik a Duna Szob-i szelvényben végzett hárompontos /bal part, sodorvonal, jobb part/ vizsgálatok eredményei, amelyek például KOI és ammónium vonatkozásában 1974-1983 között minden évben magasabb értéket mutatnak a bal parton, mint a sodorvonalban, vagy a jobb parton /21/. Ugyanez volt kimutatható közvetlen a Vág torkolata alatt, 111. Szobnál végzett keresztmetszethálós vizsgálatok alapján, aholis a mért paraméter a K0I

d volt /16/. Hason- 17 -