A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - A kisvízfolyások vízrajzi munkái, hidrológiája, vízkárelhárítás, a kiépítés gazdaságossági kérdései - PAPP FERENC: Vízgyűjtőrendezés hidroökonómiai vizsgálata

1. BEVEZETÉS Magyarország 89 %-a termőterület, ami nemzetközi összehasonlításban is igon kedvező arány. Kedvezőtlen viszont, hogy a termőterület Fele síkvidéki belvízrendszerekhez tartozik, ahol ráadásul a nagyobb belvizek legtöbbször egybeesnek a befogadó folyók magas vízállásával. Ezeken a területeken tehát a vízrendezés alapkérdése a belvízrendszer teljesítőképességének fokozása, a torkolati szivattyútelepek kapacitásának növelése. De hogy meddig? - ez már gazdaságossági kérdés. A termőterület másik fele hagy- és dombvidéki jellegű. Itt a vízelvezetés - legalábbis a síkvidéki területekig aránylag könnyen megoldható feladat volt. Az 1970-es évektől kezdődően azonban mind fokozottabban érvényesült az a törekvés, hogy csak azokat a vizeket vezessük el, melyek helybentartása nem oldhatő mqg. Igy kapott egyre nagyobb szerepet a hegy- és dombvidéki vízrendezésben a tározás. A többcélú, egyértelműen gazdaságos tározók kiépítése után ma ott tartunk, hogy ezen a terülaten is előkerült a gazdaságosság kérdése: meddig érdemes fokoznunk a dombvidéki vizek tározását? A Vízügyi Tervező Vállalatnál /VIZITERV / kidolgozott eljárás az előbbi két kérdésre igyekszik választ adni. Alkalmazható síkvidéki belvízrendszereknél,hegy- és dombvidéki vízgyűjtőknél, valamint ezek együttssénél és bármilyen kisebb egységénél a meglevő vízrendezési helyzet megítélésére, továbbá a fejlesztési lehetőségek mérlegelésére. Az 198<í-ben kidolgozott Vízgazdálkodási Keretterv közelítő felmérése alapján Magyarországon a 83 3íkvidéki belvízrendszer közül 39 közepes mértékű, 1<J pedig erőteljes