A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

TÁROZÁS - DR. KALICZKA LÁSZLÓ: Víztározók építési és üzemeltetési tapasztalatai két Veszprém megyei tározónál

Ezért a tározók rendelkezésre álló vizállásadatait a csapadékosokkal, a vízgyűjtők rés.iletes elemzésével vizsgálat tárgyává kell tenni. A vizsgálat alapján a két vízfolyás vízgyűjtőjére érvényes lefolyási viszonyokra, a vizfolyások vízjárására, árvízi vízmennyiségeire jó adatokat lehetne kapni, még akkor is, ha az adatsorok viszonylag rövid időtartamúak. Az igy kapott adatok segítséget adhatnak a kisvízfolyások hidrológiai viszonyainak szélesebbkörü megismeréséhez. 7. ÜZMELÉSI TAPASZTALATOK A NAGYTEVELI TÁROZÓNÁL 7.1. Az elkészült müvekkel az üzeaelés hat éve alatt egyetlen probléma jelentkezett. A töltés mentett oldali lábánál a zsilip vonalától 10-15 m távolságra /bal oldalon/ nedvesedés, majd kb. 3-5 m2 területen kis mennyiségű fakadó viz jelent meg. A fakadóvíz okozta, töltéslábnál lévő elvizesedés egy meghatározott kb. 10-15 m2-nél nagyobb területn állandósult. A töltésláb elvizesedés megszüntetése végett a fakadóvizes területet kb. 5o cm vastagságban osztályozatlan kaviccsl lefedték, és a kavics terítésből dréncsövön át a mederbe vezették el a fakadó ffizet. A kavicsterités után a terület rövid időn belül kiszáradt. A fakadó viz / kis mennyiségű / okát felderíteni nem lehetett. 7.2. Az üzemeltetés során került az is megállapításra, hogy a zsilipnél a tolózár kezelése igen nehéz fizikai munkát jelent. Feltételezhetően ez a kb. 18 m hosszú tolózárrud forgatásával függ össze. Meg kell említeni, hogy a devscseri tározó fogaslétrás felhuzó-szerkezetének kezelése is komoly fizikai erőfeszítést igényel. - 414 -